Az AKA tárgyalna az M5-ös továbbépítéséről

Vágólapra másolva!
Az M5-ös autópályát üzemeltető AKA Rt. még mindig nem kapott választ ajánlataira, melyek az autópálya továbbépítésére vonatkoznak. Egy most publikált tanulmány szerint Szegedet és térségét számos hátrány éri amiatt, hogy évek óta húzódik a beruházás. A várható jugoszláviai politikai változások is azt vetítik előre, hogy mihamarabb döntést kellene hozni az M5-ös sorsáról.
Vágólapra másolva!

Az AKA Alföld Koncessziós Autópálya Rt. kész tárgyalni a közlekedési tárcával az M5-ös autópálya továbbépítéséről, javaslataik a minisztériumban vannak - mondta egy beszélgetésen Jean-Loup de Beauvoir, a társaság vezérigazgatója. Érdemben azonban eddig nem kaptak választ. Mint emlékezetes, tavasszal Katona Kálmán, a tárca korábbi vezetője - részletek ismertetése nélkül - úgy nyilatkozott, hogy az AKA javaslatait jelenlegi formájukban nem tartják elfogadhatónak, a feltételeken mindenképpen javítania kell a társaságnak.

Az AKA képviselői egyébként a múlt héten Belgrádban jártak, ahol a jugoszláv ellenzék gazdasági programalkotói elmondták jószerivel egyetlen kitüntetett központi beruházás előkészítésén dolgoznak, a Belgrád-Újvidék közötti sztráda minél gyorsabb megépítésén. A terv része az úgynevezett stabilitási paktumnak, ami azt tartalmazza, hogy az Európai Unió milyen segélyekben részesíti a Milosevics utáni Jugoszláviát, illetve, hogy az EU szakosított pénzintézetei, az EIB és az EBRD hogyan vesz részt a programok hitelezésében. A belgrádi G17 ellenzéki csoport egyértelműen jelezte, hogy "Európa felé" Magyarországon keresztül képzelik a fő közlekedési folyosót.

Jugoszláv részről, tehát elszántak, hogy Belgrádtól a magyar határig megépítik az autópályát, kérdés, hogy mikor épülhet tovább az M5-ös nálunk. A Kopint-Datorg Rt. munkatársai által készített gazdasági hatástanulmány kimutatta, hogy Szeged és térségét jelentős károk érték, pontosabban elmaradt haszonról lehet számot adni. Számításaik szerint 1998-ban amiatt, hogy nem épült meg a városig a sztráda, Szeged és térségének vállalatai 38 milliárd forinttal kisebb árbevételt realizáltak, ami következtében adózott profitjuk is 1,6 milliárd forinttal volt kevesebb. A tanulmányban azt is közzéteszik, hogy az autópálya megléte esetén a munkanélküliség 3,9 százalékos lett volna a térségben a tényleges 4,7 százalék helyett.

Hajnal László

(Magyar Hírlap)