<P>Felszállópályán a repülőterek ügye</P>

Egy hónapos késéssel várhatóan október végére készül el és kerül a kormány elé a repülőterek jövőjéről szóló szakmai előterjesztés. A javaslat alapján születő kormánydöntésből már kiderülhet, hogy a csaknem száz katonai és polgári repülőtér közül hányat kívánnak magánkézbe adni, illetve állami vagyonkezelésben tartani és fejleszteni. Az állami tulajdonosok az értékesítésnél elsősorban szakmai befektetőkre számítanak, akik gondoskodnak a repterek üzemeltetéséről és fejlesztéséről.

A repülőtereket illetően nehezen átlátható tulajdonviszonyok alakultak ki Magyarországon az elmúlt évtizedben. Annyit biztosan lehet tudni, hogy a repterek ügyét szakmai szempontból felügyelő Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (KöViM) tulajdonában egyetlenegy sincs. Jelenleg 60 katonai reptér van a honvédelmi tárca birtokában, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. kezelésébe 14 került, amit most el akarnak adni. A közlekedési tárcánál most készülő kormány-előterjesztésben pedig összesen 20 szerepel, ezek kincstári kezelésben lévő repterek és várhatóan az önkormányzatokhoz kerülnek.

A hetekben körvonalazódó előterjesztések alapja egy idén áprilisban megjelent kormányhatározat, amely a légi közlekedés jövőbeni stratégiai átalakításáról rendelkezik. Ennek egyik része a repülőterek fejlesztési lehetőségeiről szól. A ferihegyin kívül két repülőteret emel ki a határozat: a debrecenit és a Balaton nyugati csücskén lévő sármellékit. A két reptér sorsával foglalkozó előterjesztést a Gazdasági Minisztérium készítette. Ennek tárcaegyeztetése már megkezdődött.

Tulajdonképpen azt kell mindegyik tárcának megvizsgálnia, hogy az állam milyen módon járulhat hozzá a két repülőtér regionális repülőtérré fejlesztéséhez, miként kapcsolhatók ezek be az európai légi hálózatba. Ez újdonság, hiszen ilyen jellegű létesítmény Magyarországon mostanáig még nem működött. A kormányhatározat másik pontja a többi, nem nevesített repülőtérről intézkedik – tudta meg a Népszava Simon Attilától, a KöViM légügyi főigazgatóságának repülőterekkel foglalkozó munkatársától.

A szakember szeretné eloszlatni azt a tévhitet, hogy idehaza nagyon sok magánkézbe adható repülőtér van. Mint mondja, a hétköznapi ember könnyen repülőtérnek néz olyan terepeket, amelyek engedély nélkül működnek vagy például nem nyilvános le- és felszállóhelyek. Számos ilyen reptér van, főleg a Balaton partján meg sétarepülési célt szolgáló helyeken.

Mindezek után érdemes végigtekinteni, melyik reptér kinek a fennhatósága alatt van pillanatnyilag. Az ÁPV Rt. kezelésében jelenleg három volt szovjet katonai reptér van: a kiskunlacházi, a kunmadarasi és a sármelléki. A privatizációs szervezethez került a Honvédelmi Minisztériumtól (HM) 11 repülőtér. Az ÁPV Rt. illetékese arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tizenegyből nyolcat már átvettek, a többi (a békéscsabai, az orosházi és a tököli) átadásának az időpontjáról még nem állapodtak meg. A HM-től átvett ingatlanokat a privatizációs törvény értelmében - hacsak a kormány másként nem rendelkezik - az ÁPV Rt.-nek kell értékesítenie.

A kincstári vagyoni körből eddig a budaörsi, a kaposújlaki, a környekecskédi, az orosházi és a péri repülőteret vonták ki. A volt sportrepülőterek az egykori Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) tulajdonából, illetve kezeléséből a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz kerültek. E körbe hat repülőtér tartozik. Közülük a legjelentősebb a debreceni, a nyíregyházi és a pécsi.

Az értékesítésre kiszemelt ingatlanokon mielőbb túl kíván adni az ÁPV Rt., hiszen igencsak szüksége van a bevételre. Hogy a fejlesztésekre honnan és mikor szorítanak ki pénzt a költségvetésből, azt még nem lehet tudni. Erről várhatóan novemberben dönt majd a kormány.

Regős Zsuzsa

(Népszava)