<P>A kormány beterjesztette a kétéves költségvetést</P>

Járai Zsigmond pénzügyminiszter expozéjával az Országgyűlés hétfőn megkezdte a 2001-2002-es költségvetési törvény tárgyalását. A pénzügyminiszter beszédében kiemelte: a kétéves költségvetés növeli a gazdálkodás stabilitását. A kormány előterjesztésében mindkét évben 5-6 százalékos GDP-bővülésre és 5-7 százalékos inflációra számít.

A pénzügyi tárca vezetője expozéjában elmondta: a kormány osztja az Állami Számvevőszék nézetét, amely szerint minél hosszabb távra szól egy előrejelzés, annál nagyobb kockázatot rejt magában, ugyanakkor a magyar gazdaság Járai szerint annyira stabil, amely a korábbinál hosszabb távú előrelátásra ad lehetőséget. A pénzügyminiszter hozzátette: a kétéves törvényjavaslat azt jelenti, hogy a szabályok két évre szólnak, de a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a hiány mértékét évente hagyja jóvá az Országgyűlés.

Járai szerint a költségvetési törvényjavaslat egyik legnagyobb feszültségpontját az inflációs prognózis jelenti. A miniszter úgy véli, hogy az idei, a várakozásoknál magasabb fogyasztói áremelkedést kizárólag külső tényezők okozták, így ezek nélkül a pénzromlás 7-8 százalékos lehetne 2000-ben. Ezt semleges környezetben 2-3 százalékkal lehet csökkenteni egy év alatt, így megalapozott a kormány 5-7 százalékos inflációs várakozása 2001-rre és 2002-re.

Járai Zsigmond beszámolt arról, hogy a benyújtott törvényjavaslatban a bruttó hazai termék (GDP) 5-6 százalékos növekedésével számolnak 2001-ben és 2002-ben, amit az uniós csatlakozás 1-2 százalékkal tovább gyorsíthat. A növekedést az export és a fogyasztás bővülése okozza elsősorban. A pénzügyminiszter úgy látja, hogy az export üteme 2000 után 2001-ben és 2002-ben is gyorsabban emelkedik majd az importénál. Járai a kabinet előrejelzését ismertetve elmondta: az államháztartás hiánya 2001-ben a GDP 3,4 százalékára, 2002-ben 3,2 százalékára csökken a 2000-re várható 3,5 százalék után. Járai szerint tovább folytatódik a munkanélküliség csökkenése is. A gyors gazdasági növekedés 2 év alatt 100 ezer új munkahelyet teremthet, ami 5-5,5 százalékra csökkentheti a munkanélküliséget.

A jövedelmek alakulásáról szólva a pénzügyminiszter kijelentette: az egy főre jutó reáljövedelem 2001-ben 4-4,5 százalékkal, 2002-ben pedig 4,5-5 százalékkal nőhet. Ennek alapján 1999-től 2002-ig a lakossági fogyasztás növekedése 17 százalékos lesz, ami érezhető bővülést jelent. Hozzátette: a kormány 2001-ben 16-17 százalékos, 2002-ben pedig 13-14 százalékos átlagos bruttó keresetnövekedést tervez, ami nem okoz kezelhetetlen inflációs nyomást. A minimálbér összege 2001-ben a kormány tervei szerint 40 ezer forint, míg 2002-ben 50 ezer forint lesz. Emellett a közszférában 2001-ben 8,75 százalékos, 2002-ben pedig 7,75 százalékos alapilletmény emelést terveznek. Járai elmondta, hogy ezen felül a pedagógusok és a szociális ágazatban dolgozók garantált illetménye 2001 szeptemberétől további 20 százalékkal emelkedik, míg a felsőoktatási oktatóknál és kutatóknál 2001 januárjától 22 százalékos bérrendezésre kerül sor.

A kormányzat javaslata szerint a nyugdíjemelés a törvényi előírásoknál évi 3 százalékkal magasabb lesz, amit a benyújtott törvényjavaslat nem tartalmaz, de a kormány támogatni fogja az erre irányuló módosító indítványt. Így összességében 2001-ben 10,3 százalékkal, 2002-ben pedig 9,7 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak.

Járai Zsigmond elmondta: a költségvetés kiemelt területét alkotják a gazdaságfejlesztési programok, elsősorban a Széchenyi terv, melynek megvalósítására évi 290 milliárd forintot különítettek el. A terv részeként az infrastruktúra-, az idegenforgalom-, valamint a kis-és közepes vállalkozások fejlesztési forrásainak ugrásszerű bővülését ígérte a pénzügyminiszter.

Agrárfejlesztési és vidékfejlesztési célokra a GDP növekedési ütemét meghaladó támogatásemelést javasol a kétéves törvényjavaslat. Az agrár- és vidékfejlesztés támogatásai 2001-ben 70,7 milliárd forinttal, 2002-ben pedig 75,6 milliárd forinttal haladják meg a 2000. évi összeget. A pénzügyminiszter azt is közölte, hogy az agrártámogatásokon túl létrehozzák a Nemzeti Földalapot is, amely mindkét évben 5-5 milliárd forinttal gazdálkodhat, és az állami tulajdonban lévő termőföldek hasznosítását, valamint a gazdaságosan üzemeltethető birtokméret kialakítását segíti elő.

A kutatás-fejlesztés támogatása 2001-ben 17,5 milliárd forinttal, 2002-ben pedig 19,5 milliárd forinttal nő a beterjesztett javaslat szerint.

Járai elmondta: az Egészségbiztosítási Alap költségvetése az elkövetkező két évben kiegyensúlyozottabb lesz a korábbiaknál. A tervezett hiány összegét 2001-re 10 milliárd forintban, 2002-re pedig 17 milliárd forintban jelölte meg a miniszter, elsősorban a költségvetés bővülő támogatása miatt. A Nyugdíjbiztosítási Alap mindkét évben egyensúlyban lesz, ami szintén a központi költségvetés növekvő támogatásával érhető el.

(MTI)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium