Torgyán-tilalom a tsz-hitelekre

Felszámolási hullámot és agrárhitelezési válságot okozhat Torgyán József földművelésügyi miniszter utasítása, amellyel a szövetkezeteket és azok jogutódjait kizárja a mezőgazdasági kibontakozási programból. A Bankszövetség szerint a reorganizációs program lassan és rossz irányba halad az agrártárca politikai döntései miatt.

Torgyán József földművelésügyi miniszter kizárná a szövetkezeteket és azok jogutódjait a mezőgazdaság kibontakozását szolgáló hitelprogramból - derül ki az agrártárca vezetőjének a Népszava birtokában lévő leveléből. Ebben Torgyán József felhívja a programban való részvételre beérkezett pályázatokat elbíráló albizottság tagjainak figyelmét arra, hogy "az 1992. évi II. szövetkezeti törvény alapján átalakult termelőszövetkezetek, illetve a cégbírósági bejegyzés alapján bizonyítható jogutódjaik részére jóváhagyó okirat a döntést hozóhoz nem nyújtható be". A miniszter szerint "lehetőség szerint előnyben kell részesíteni az egyéni és kisvállalkozások pályázatait."

Torgyánnak a szövetkezetek és kisvállalkozások pályázatai között különbséget tevő döntése ellentétes az agrártámogatások igénybevételéről szóló, többször módosított 273/1997-es kormányrendelettel, amely szerint "a pályázati kérelmek elbírálásakor a pályázati felhívásban előzetesen meg nem hirdetett szempontok nem vehetők figyelembe". Márpedig a kibontakozási hitelkonstrukcióról szóló kormányrendelet nem tesz különbséget a mezőgazdasági termelők között. A jogszabály úgy fogalmaz: a kibontakozási programban azon igénylők vehetnek részt, amelyek regisztráltatták magukat, éves árbevételük több mint fele mezőgazdasági tevékenységből származik és 1999. december 31-én éven túli lejáratú forgóeszköz-, illetve agrárfejlesztési célú hitelállománnyal rendelkeznek.

Az agrárkibontakozást szolgáló hitelkonstrukció helyzetéről közleményt adott ki a Magyar Bankszövetség is. A pénzintézetek felhívják a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági termelők és az agrártárca vezetése között tavaly szeptemberben létrejött "agrárbéke" megállapodással ellentétben a kibontakozási programra 65 milliárd forint helyett 25 milliárd forintot, 100 százalékos kezesség helyett csak 80 százalékosat biztosít a végrehajtásról szóló kormányrendelet, amely szűkítette a programba bevonható hitelek körét is, ráadásul a szövetkezeteket kizárta a kedvezményezettek köréből. A bankszövetség szerint emiatt a 260 milliárd forintos agrárhitel-állományból csak 30-35 milliárd forint értékű hitel "elengedésére" kerülhet sor a kibontakozási program során.

A bankok véleménye szerint minél több termelőt kellett volna bevonni a programba, ám erre végül nem került sor. Többek között azért sem, mert a pályázatok elbírálása számos nehézségbe ütközik. A bírálatot végző tárcaközi bizottság - ennek tagja a bankszövetség is - részére adott vizsgálati szempontok ugyanis nehezen áttekinthetők, viszonylag nagy tér nyílik a tárca szubjektív döntéshozatalára - áll a közleményben. Ezen kívül a bírálók csak javaslatot tehetnek a pályázatok elfogadására, az ügyben a végső szót az FVM politikai vezetése mondja ki.

Márpedig az agrártárca vezetésének, úgy tűnik, nem sürgős a program elindítása. Erre utal, hogy más, ugyancsak állami garanciához kapcsolódó hitelkonstrukciók pályázati idejét az FVM kérésére meghosszabbította a kormány, ám a bankok számára legfontosabb kibontakozási hitelkonstrukció határideje szeptember végén lejárt. Nem a program gyorsítását szolgálja, hogy az eddig elbírált 600 pályázatnak csak kis hányadára adta áldását az FVM vezetése. Emiatt a kibontakozásra szánt 65 milliárd forintos garanciakeret 80-90 százaléka elveszhet - figyelmeztet a közlemény. Ebben a helyzetben a bankszövetség továbbra is szorgalmazza, hogy az agrártárca vonja be a programba a nagyobb termelőket és az éven belüli hiteleket is.

A bankok aggodalma teljesen érthető, hiszen ha a szövetkezeteket és jogutódjaikat nem vonják be a kibontakozási programba, az csődhullámot indíthat el a mezőgazdaságban. A konstrukcióba bevont hitelállomány 30 százaléka ugyanis ezeké a gazdaságoké.

Ha ezen kölcsönök sorsát állami segítséggel nem sikerül rendezni, az finanszírozási válsághoz és felszámolási hullámhoz vezethet a mezőgazdaságban, amit az egyébként jó helyzetben lévő gazdaságok is megsínylenének.

A mezőgazdasági vagyon a felszámolások miatt leértékelődne, így a túlélők is nehezebben juthatnának hitelhez. Szakértők szerint a szövetkezetek diszkriminációjának a mezőgazdaságon túlmutató veszélyei is lennének. Tönkremenetelük esetén ugyanis felborulnának a földbérleti viszonyok, növekedne a vidéki munkanélküliség, a költségvetésnek pedig nagyjából 20 milliárd forint állami garancia beváltásához szükséges forrást kellene előteremtenie.

Mihálovits András

(Népszava)