<P>Káosztól tartanak a cégek a kettős gázszámla miatt</P>

Egyelőre az illetékesek sem tudják, hogy november elejétől melyik fogyasztói csoport kap emelt díjas fölgázszámlát. Mint ahogyan az sem derült még ki pontosan, hogy a gázfelhasználók mekkora hányada fizet majd negyvenhárom százalékkal többet a gázért. Az már bizonyos, hogy a gázüzemű villamos erőművek mintegy nyolc százalékkal drágábban állítják majd elő a villamos áramot. Ezért januártól nem a kormány által eddig tervezett hat százalékkal, hanem legalább tizennégy százalékkal kellene emelni az áramtarifákat.

Egyelőre nem tudni, hogy november elsejétől - az ipari fogyasztók földgáztarifáinak 43 százalékos emelése után - melyik felhasználói csoport kap emelt díjas számlát a Mol Rt.-től, ugyanis mindeddig nem derült ki, hogy számlázáskor miként különítik el az áremelésben érintett nagyfogyasztókat az árváltozásokon kívül eső vásárlói rétegtől, a lakossági fogyasztóktól.

A távfűtő társaságok többsége például egyaránt ,,szállít" a háztartásoknak és ipari létesítményeknek. Azt azonban nem tudni, hogy a Mol Rt. a nagyfogyasztók vagy a kisfogyasztók tarifáit számlázza-e majd ki a mind a két ügyfélkört ellátó távhővállalatoknak. (A "lakossági hő" előállításához használt gáz ára a kormány szándékai szerint változatlan maradna, míg az ,,ipari hő" előállításához felhasznált gázért többet kell majd fizetni.) Vagyis a számlázás körül ma még teljes a bizonytalanság.

A Mol Rt. mindössze annyit közölt a Népszavával, hogy a társaság egyelőre vizsgálja a számlázás lehetséges módozatait. A Magyar Energia Hivataltól (MEH) viszont megtudtuk: a hivatalnak a számlázás rendjére vonatkozó javaslata csak a jövő hét elejére készül el. Egyes elképzelések szerint az olajvállalat úgy oldhatná meg az "árazási" gondokat, hogy minden ügyfelének az emelt díjakon számlázna. Később a távhő- és a gázszolgáltatók "önbevallást" készítenének arról, hogy az elhasznált földgázzal termelt hő mekkora hányadát adták át az ipari, illetve a lakossági fogyasztóknak, a kisfogyasztók esetében jelentkező árkülönbözetet pedig visszaszámláznák a Molnak. Ez a megoldás azonban káoszt idézhet elő, mivel - az ellenőrzés lehetőségének hiánya miatt - vita alakulhat ki a Mol és a vevő között a kétféle értékesítés mennyiségéről.

Arról sincs pontos adat, hogy a fogyasztók mekkora részét érinti közvetlenül a tarifa módosítása. A Magyar Energia Hivatal első közleménye szerint 500, későbbi tájékoztatása szerint viszont csaknem 950 ipari üzem tarifái emelkednek, arról viszont nem közölt adatokat, hogy ezek a "vevők" az éves gázfelhasználás mekkora hányadát fogyasztják el.

A Gazdasági Minisztérium számításai szerint a fogyasztás 40 százalékára vonatkozik az áremelés, míg egyes Mol-nyilatkozatok szerint csupán a felhasználók 30 százalékát érinti a tarifamódosítás.

Az viszont már biztos, hogy a gázüzemű villamos erőművek az áremelést elszenvedők körébe tartoznak majd. Emiatt a szakemberek számításai szerint legalább nyolc százalékkal emelkedik az elektromos áram "termelői" ára. Az áram azonban hatósági áras, a "fogyasztói" árak legközelebb januárban változhatnak. Így a termelői és a lakossági áramdíjak közötti különbséget az áramellátást koordináló Magyar Villamos Műveknek (MVM) kell majd "lenyelnie". A Népszava úgy tudja: ez idén 2,5 milliárd forint veszteséget jelent a társaságnak.

A Népszava értesülései szerint abban az esetben, ha a kormányzat - miként azt tervezi - jövőre csak a várható infláció mértékével, azaz hat százalékkal engedné emelni az áramdíjakat, az MVM-nek 2001-ben 15-20 milliárd forint veszteséget kellene elviselnie. A ráfizetés azonban csak akkor maradna ekkora, ha a jövő évben egyáltalán nem emelkednének a földgáztarifák. Így januártól legalább 14 százalékkal kellene emelkednie az áramdíjaknak ahhoz, hogy a díjnövelés kövesse a mostani gáztarifa-növekedést. Vagyis a gázáremelés vagy jelentős mértékű áramdíj-növekedést von maga után, vagy több tízmilliárdos veszteséget okoz az MVM-nek.

A gazdaságkutatók szerint - épp az ilyen másodlagos következmények miatt - a nagyfogyasztók díjainak emelése jövőre a kormány által prognosztizált fél százalék körülinél nagyobb, mintegy 1,5 százalékos infláció-növekedést idéz majd elő. Így az áremelés közvetett hatásai a kis- és közép vállalkozókat és a lakosságot is érintik majd, hiszen az energiaárak emelkedése a termelői árak növekedését okozza.

Magyarország évente hozzávetőleg 300 milliárd forintot költ gázvásárlásra, ebből mintegy 150 milliárd forint a lakossági fogyasztás. A szakértők számításai szerint megközelítően nyolcmilliárd forintot kellene költenie a kormányzatnak arra, hogy enyhítse az áremelések hatásait a szegény családoknál.

Illés József

(Népszava)

Ajánlat:

Mol Rt.

Korábban:

Európában drágult az áram a magas olaj- és gázárak miatt
(2000. októbere 26.)