Határozatlan jegybanki alapelvek

Sem a jövőre megcélzott infláció mértékéről, sem a leértékelés várható üteméről nem tájékoztatnak a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi - a kormány tegnapi ülésén megtárgyalt - monetáris politikai irányelvei. Mindenesetre reálérfelértékelődésre, más szóval az inflációnál lényegesen kisebb mértékű devalválásra számíthatunk. A bizonytalanság oka nem kis részben a véleménykülönbség az MNB mostani és leendő elnöke között.

A 2001 végi infláció a szokásosnál nagyobb bizonytalansággal jelezhető előre - írja az MNB a monetáris politikai irányelvek tegnap nyilvánosságra hozott összefoglalójában. A bizonytalanságért a kőolaj- és az élelmiszerárakat, a dollár-euró-árfolyamot, a világgazdaság növekedésében esetleg bekövetkező jelentősebb visszaesést teszik felelőssé a jegybankosok. Még megközelítően sem jósolják meg a várható jövő decemberi inflációt, és azt sem, mikor kerülhet sor a csúszó leértékelés mérséklésére.

A hallgatás természetesen azt jelenti: a jelenlegi jegybankvezetés nem kíván ígéretet tenni a csúszó leértékelés lassítására. Információink szerint e lépés időzítéséről nem egyezett meg az MNB a kormánnyal (az árfolyamdöntések együttes hatáskörükbe tartoznak). A múlt héten Járai Zsigmond pénzügyminiszter, az MNB-elnöki poszt várományosa egyszeri vagy kétszeri leértékeléscsökkentést emlegetett 2001-re, ám hozzátette: ehhez 7 százalékra kellene csökkenteni a ma jóval 9 százalék fölötti alapdrágulást (maginflációt).

A jelenlegi, havi 0,3 százalékos leértékelési ütem is kevesebb mint 4 százalékos devalválást jelent a jövő év egészére - hívják föl a figyelmet a monetáris irányelvekben. Ez pedig - teszik hozzá - még egy kedvező inflációs forgatókönyv esetén is reálfelértékelődést jelent, csökkenti az importált inflációt, s így segíti a pénzromlás fékeződését.

A jegybank úgy látja: a hazai inflációnál kisebb mértékű devalválás nem gyengíti a magyar exportőrök versenyképességét, mivel a termelékenységük gyors ütemben javul.

Az október 11-ei kamatemelés a minimálisan szükséges 3 százalékra emelte a reálkamatok szintjét - értékel az MNB. Szerintük az infláció csökkentésének július-szeptemberi megtorpanása azt jelzi, hogy már a jelenlegi kamatszint is alacsonyabb az egyensúlyi reálkamatnál (más szóval nem ösztönzi megfelelően a megtakarításokat - a szerk.). Az infláció elleni harc jegyében a továbbiakban is odafigyelnének a reálkamatok szintjére. Járai viszont a múlt héten úgy látta: a pénzromlás ellen nem a kamatemelés a legmegfelelőbb eszköz.

Egy határozott intézkedésre azért vállalkoznak: négy százalékponttal mérséklik a pénzintézetek kötelező tartalékának rátáját, mégpedig egy lépésben, 2001 elején (MH, nov. 29.). A már meghirdetett csökkentésekkel együtt 2001 közepére a ráta - a kötelező tartalék betétekhez viszonyított aránya - 6 százalékra csökken.

A költségvetés 2001-ben a GDP 1,2 százalékának megfelelő keresletbővülést vetíti előre - írják. Úgy becsülik, jövőre a GDP 4 százaléka alá csökken a folyó fizetési mérleg hiánya, szemben az idei 4,3 százalékkal. Az euróövezet gazdasági növekedését az idei 3,3 után 2001-ben 3 százalékra teszik, bár - írják - szaporodnak a világgazdaság növekedésével kapcsolatos kockázatok.

Surányi Görgy, az MNB elnöke és a pénzügyminiszter egyetértett abban, hogy a tervezettnél magasabb idei infláció oka nem az alultervezettség, hanem a kőolajár-robbanás és az euró gyengélkedése - számolt be Borókai Gábor szóvivő a kormány üléséről. A napokban az Országgyűlést is tájékoztatják a 2001. évi monetáris irányelvekről.

Eörsi János

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Magyar Nemzeti Bank