Tartós növekedési pályán az építőipar

A magyar építőipar az idén várhatóan 945 milliárd forint termelési értéket állít elő, ami 7 százalékkal több mint tavaly - mondta el Kreszán Albert, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a szervezet évzáró ülésén csütörtökön.

A negyedik legnagyobb ágazatként az építőipar a GDP 7 százalékát hozza létre, a foglalkoztatottak 3 százalékát alkalmazza, bár az európai építőipari termelésből mindössze 0,4 százalékot képvisel. Ezzel a volumennel Európában mindössze Luxemburgot és Szlovákiát előzi meg a magyar építőipar. Európai átlagban az építőipar a GDP 10 százalékát állítja elő és a dolgozók 7 százalékát foglalkoztatja.

Kreszán Albert kedvezőnek nevezte, hogy az Orbán-kormány első két évében hat-hét százalékkal nőtt az ágazat termelése, szemben a korábbi két kormány első időszakával, amikor 15 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Véleménye szerint a kormányzati ciklus hagyományosan osztogató, választóknak kedvező utolsó másfél éves időszaka még nagyobb bizakodásra ad okot az építőipari beruházások növekedése szempontjából. Az elnök örvendetesnek tartja, hogy megvan a kormányzati szándék a közpénzekből történő beruházások növelésére. Hozzátette: míg tavaly az összes építőipari beruházás 25 százaléka közbeszerzési eljáráson keresztül realizálódott, addig az idén ez az arány 21 százalékra csökkent. Emlékeztetett arra, hogy Európában az építőipari beruházások finanszírozása 50-50 százalékban oszlik meg a magán-, illetve a közszféra között.

Az ÉVOSZ a közbeszerzési törvény olyan irányú módosítását javasolja, hogy a mérnöki- vagy centrumártól lényegesen eltérő ajánlatokat adó pályázókat zárják ki a közbeszerzési eljárásból. Az elnök közölte: az ÉVOSZ 2001. január elsejétől a Demján Sándor vezette Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) építőipari szekciójaként is folytatja a kormányzati képviselet nélkül működő ágazat érdekképviseletét.

Kreszán szerint a 40 ezer forintos minimálbér emelni fogja az építőipari beruházások árát és drasztikusan növeli majd a feketefoglalkoztatás arányát. A magyar építőipar számára a jövőben további kedvező lehetőségeket kínál a konszolidáló délszláv helyzet és az ukrán piac is. Hozzátette: a 160 milliárd forint tőkével működő magyar építőipari vállalkozásokat a multinacionális cégek a kelet-közép-európai beruházások bázisaként tekintik, mint a térség legstabilabb államát. Horváth Sándor, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője közölte: a Széchenyi programban 2001-re előirányzott autópálya-, vasút-, repülőtér- és lakásépítések 200-300 milliárd forintos támogatási összege előrevetíti, hogy az építőipari termelés jövőre 8-10 százalékkal nőhet.

(MTI)