Tavaly január óta a takarmányárak mintegy 40 százalékkal, az energiaköltségek pedig közel 20 százalékkal nőttek, és bár a baromfihús tavaly júliusban 15 százalékkal drágult, a termelők növekvő költségei várhatóan még januárban elkerülhetetlenné tesznek egy újabb, hasonló mértékű áremelést - közölte a titkár.
A baromfiágazatot közvetlenül nem érinti ugyan az állati eredetű takarmányok betiltása, de mivel a feldolgozóknál jelentkező felesleget nem lehet fehérjetakarmányként értékesíteni, szerény árbevétel-kiesést szenvednek el - jelezte Földi.
A tavalyi 20 százalékos árbevétel-növekedés részben a termelés csekély, 2,5 százalékos bővülésének, nagyobbrészt pedig az áremelésnek tudható be - mondta Földi Péter. Tavaly 412 ezer tonna élő baromfit vásároltak fel Magyarországon, 10 ezer tonnával többet, mint egy évvel korábban.
A belföldi baromfifogyasztás 8 százalékkal nőtt, az export viszont 3,8 százalékkal visszaesett. Tavaly az export 30 százalékát csirke, negyedét pulyka, 21 százalékát liba, 18 százalékát kacsa, a fennmaradó hányadot pedig selejttyúk, illetve kakas tette ki. A titkár a baromfiexport szempontjából kecsegtetőnek találja az idei kilátásokat, hiszen szerinte a BSE fertőzés miatt visszaeső európai uniós marhahúsfogyasztás kedvezően hathat a magyar baromfikivitel alakulására. Ezen kívül a tavaly július elsejétől az idei év július elsejéig érvényben lévő 102 ezer tonnás vámmentes baromfi-kiviteli kvóta is várhatóan 10 százalékkal nő - mondta Földi Péter.
(MTI)