A Lukoil Kelet-Európára és a Balkánra tekint

Vágólapra másolva!
Oroszország legnagyobb olajvállalata Kelet-Európa és a Balkán irányába kíván terjeszkedni. A Bulgáriában már 1999 óta jelenlévő nagyvállalat üzemanygtöltő hálózatok megvásárlását tervezi Görögországban, Törökországban és Macedóniában. A cég távolabbi tervei közt szerepel egyes volt szocialista országok - így Magyarország, Csehország, Szlovákia - több petrolkémiai üzemének felvásárlása.
Vágólapra másolva!

A Balkán és Kelet-Európa felé kíván terjeszkedni a Lukoil, Oroszország legnagyobb olajvállalata, részben azért, mert bulgáriai érdekeltségének, a Lukoil Neftohimnek nagyobb piacra van szüksége.

Ralif Szafin, a Lukoil alelnöke arról számolt be csütörtöki szófiai sajtótájékoztatóján, hogy nagy üzemanyagtöltő-hálózatok megvásárlásáról tárgyaltak a Bulgáriával szomszédos Görögországban, Törökországban és Macedóniában.

Hozzátette: a Neftohim a Lukoil legnagyobb Oroszországon kívüli befektetése és a vállalat több külföldi befektetést tervez most, hogy az orosz kormány és a parlament nagyobb figyelmet fordít az energiaszektor szükségleteire.

Valentin Zlatev, a Neftohim vezérigazgatója szerint azt tervezik, hogy 2001-ben 1 millió tonnával növelik a finomító nyersolaj-termelését. A Neftochim teljes kapacitása évi 7,5 millió tonna. A vezérigazgató elmondása szerint a Neftohim azután vált nyereségessé, hogy a Lukoil 1999 végén 58 százalékos részesedést szerzett a finomítóban.

Az orosz olajcég 101 millió dollárért vásárolta meg a bolgár vállalatot, emellett biztosítékot vállalt egy 2005-ig elvégzendő, 408,3 millió dolláros környezetvédelmi beruházásra. A Neftohimnek 2000-ben 50 millió dolláros nyeresége volt, szemben az egy évvel korábbi 200 millió dolláros veszteséggel. A cég profitja a burgaszi finomító és a bulgáriai üzemanyagtöltő-hálózat bevételeiből adódik össze.

A Lukoil további beruházási terveiről Szafin elmondta, hogy szemet vetettek a volt szocialista tömb több petrolkémiai üzemére. Ezek megnevezése nélkül kifejtette: szóba jöhet Magyarország, Szlovákia, Csehország és Románia is. Ugyancsak konkrétum említése nélkül az alelnök kifejezte vállalata érdeklődését a privatizálásra kijelölt jugoszláv cégek iránt.

(MTI)

Ajánlat: