<P>Vita a munka törvénykönyve módosításáról</P>

Amennyiben a kormány nem vonja vissza a Munka törvénykönyve jogharmonizációs célú és a parlament előtt lévő módosítási javaslatából a munkaidő szervezésére vonatkozó paragrafusokat, akkor a szakszervezetek kénytelenek a tárgyaláson kívüli eszközökkel is nyomatékot adni nemtetszésüknek - hozták nyilvánosságra az érdekképviseletek a napokban.

Amennyiben a kormány nem vonja vissza a Munka törvénykönyve jogharmonizációs célú és a parlament előtt lévő módosítási javaslatából a munkaidő szervezésére vonatkozó paragrafusokat, akkor a szakszervezetek kénytelenek a tárgyaláson kívüli eszközökkel is nyomatékot adni nemtetszésüknek - hozták nyilvánosságra az érdekképviseletek a napokban.

A szakszervezeti érvelés szerint a visszavonás megoldható, mert a kilenc uniós munkajogi irányelv közül egyedül a munkaidő-szervezésre vonatkozó kérdéskörnél nem sikerült még megegyezni a munkáltatói érdekképviseletekkel. Egy további egyéves egyeztetés során viszont van esély a megállapodásra. A munkaidő szervezésére vonatkozó paragrafusok kihagyása nem hiúsítja meg az unió felé vállalt kötelezettségek teljesítését sem - hangsúlyozzák a szakszervezetek. A kilenc irányelv közül háromnál elegendő a csatlakozásig végrehajtani a jogharmonizációt. A munkaidő szervezésére vonatkozó irányelv ezek közé tartozik.

A kérdés feltehetően a jövő héten dől el, amikor összehívják az Országos Munkaügyi Tanács rendkívüli ülését. Ezen a fórumon már többször is megvitatták a szociális partnerek a munkaidő szervezésére vonatkozó módosítási javaslatokat. A kormányzati oldal ennek során számottevő mértékben változtatott eredeti előterjesztésén a munkáltatói érdekképviseletek heves tiltakozása közepette.

Így például az egyik legvitatottabb kérdéskörnél, a munkaidőkeret meghatározásánál a munkaadói érdekképviseletek végig fenntartották a kormányzati oldal első változatához közeli igényüket. Ezek szerint a jelenleg általánosan alkalmazható két hónapos munkaidő-keretet négy hónapra kívánták emelni. A speciális munkaidő-beosztásnál, például a készenléti munkaköröknél, a folyamatos, több műszakos, az idénymunkánál fél éves, a kollektív szerződés esetén pedig egyéves munkaidő-keret meghatározására tartottak igényt.

A munkaidő-keret azt jelenti, hogy a napi, illetve a heti munkaidőnek ilyen időtartam átlagában kell megfelelnie a munkáltatónak. Az időtartam egy részében tehát akár napi négy órát, egy másik részében pedig 12 órát dolgoztathatnak a munkáltatók, azaz túlóra nélkül is alkalmazkodhatnak a nagyobb megrendelésekhez. Nyilvánvalóan minél nagyobb ez a munkaidő-keret, annál könnyebb alkalmazkodni a piaci körülményekhez. A szakszervezetek ugyanakkor támadják az ilyen irányú módosítást, mert szerintük ez növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát, s nagyobb a lehetőség a túlórafizetés nélküli túlóráztatásra.

A parlament elé terjesztett változat végül nem emelte meg a jelenleg általánosan alkalmazandó két hónapos munkaidő-keretet. Ugyanígy fenntartotta azt a jelenlegi szabályozást, hogy kollektív szerződés esetén a munkaidő-keret maximálisan négy hónapra, több munkaadóra vonatkozó kollektív szerződésnél maximálisan fél évre emelhető fel. A változás annyi, hogy a speciális munkakörökben, így a készenléti, a folyamatos, a több műszakos és az idénymunkánál ha sikerül a munkáltatónak kollektív szerződést kötni a helyi szakszervezettel vagy szakszervezetekkel, akkor egyéves időtartamra lehetne megemelni a munkaidő-keretet.

Nagy vita volt a korábbi tárgyalásokon a túlóra mértékéről is. Jelenleg az általános korlát éves szinten 144 óra, ez emelhető fel kollektív szerződés esetén 200 órára, több munkaadóra vonatkozó kollektív szerződésnél pedig 300 órára. A munkaadói érdekképviseletek kezdetben eleve elutasították az éves korlát fenntartását. Érvelésük szerint a jogharmonizáció révén bevezetett változtatások, így a napi és a heti munkaidő túlórával együtt számított 12, illetve 48 órában történő maximálása elegendő korlátot jelent az elrendelhető túlóra mértékére is. A további egyeztetésen viszont már elfogadták volna egy általános 300 órás éves korlát bevezetését, ha ezt a kollektív szerződésekkel 400 órára lehet emelni. A szakszervezetek más alkutémákkal összefüggésben belementek volna a 200-300 órás éves korlátba. Végül a kormány által a parlament elé terjesztett javaslatban a 300-400 órás éves korlát szerepel.

(MTI)