Pénzhiány miatt nem készülnek rendezési tervek

Hatályát veszíti 2003-ban valamennyi települési rendezési terv, amelyet a régi szabályok alapján alkottak meg. A kistelepülések egy részében még hozzá sem láttak az új tervek elkészítéséhez, pedig a munka évekig is eltarthat.

Az épített környezetről szóló, 1997-ben megalkotott törvény írja elő, hogy a települések régi szabályok alapján készült rendezési tervei hatályukat veszítik 2003. december végétől. Az a város vagy falu, amely eddig a határidőig nem alkotja meg az új szabályozást, nem pályázhat állami támogatásokra, és nagyobb beruházásokba sem kezdhet.

Mivel a tervezési költségek a legkisebb települések esetében is meghaladják az egymillió forintot, de például Debrecenben 100 millió fölött van a számla, ezért az országos becslések jóval 10 milliárd fölé teszik a végösszeget, amit a 3200 önkormányzatnak ki kell gazdálkodnia. Ez különösen a kistelepüléseken okoz súlyos gondot.

Nádor Rudolfné, a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy tudja, emiatt sok faluban el sem kezdődött a munka, hiszen nem egy helyütt néhány milliós a költségvetés, s ebből lehetetlen kigazdálkodni a legalább egymillióba kerülő tervezést.

A háromezer fős Hosszúhetényben, ahol Nádorné a polgármester, 3,5 milliót fordítanak erre a feladatra. Ehhez mindössze 600 ezer forintnyi támogatást kaptak a megyei területfejlesztési tanácstól, azt is két évre elosztva.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca adatai szerint a területfejlesztési célelőirányzatból pályázható mintegy 102 millió forintból 1999-ben 175 település részesült, míg a 2000-es 125 milliós keretből újabb 144. A tervezés összköltségének 30 százaléka igényelhető. Bár a minisztérium évek óta kéri, az állam nem kívánja teljes egészében finanszírozni ezt az önkormányzati feladatot.

A tervezési munkálatot csak főépítész készítheti elő, ebből azonban kevés - alig kettőszáz - van az országban.

Philipp Frigyes, Vác főépítésze úgy tudja, ezt a szabályt nagyon sok településen nem tartják be.Éppen ezért évek óta visszatérő panasza az Országos Főépítészi Kollégiumnak, hogy minimum meg kellene kétszerezni a szakemberek számát.

Körmendy Imre, az FVM terület- és településrendezési főosztályának helyettes vezetője szerint előfordulhat, hogy csak ideiglenesen alkalmaznak a települések főépítészeket, akik közül egyesek később ugyanazon a területen vállalhatnak - immár maszekként - tervezési feladatokat.

Vác főépítésze úgy látja, nehezíti a munkát, és azért is húzódhat el egy évnél is tovább, mert rengeteg hatósággal kell egyeztetni. Csak a törvény 27 ilyen szervezetet jelöl meg, a tűzoltóságtól a Légügyi Igazgatóságon át a megyei múzeumokig. Azonban ezen túlmenően el kell küldeni a tervezés különböző fázisaiban egyeztetésre az anyagot a társadalmi szervezeteknek, érdekképviseleteknek, az önkormányzati szerveknek és olyan fontos vállalatoknak, mint a MÁV vagy a Volán. Saját anyagaikat jelenleg 89 helyre postázzák. Mindez arra a problémára vezethető vissza, hogy az építésügy ma egy helyett négy-öt minisztériumra tartozik.

Philipp Frigyes szerint a rendezési terv olyan műfaj, ami mindenkit érint, de senkit sem érdekel. Nehéz az embereket bevonni a tervezési folyamatba, pedig a hosszú távra szóló települési gondolkodás lényege az lenne, hogy a közösség igényei, törekvései fogalmazódjanak meg benne. Sokan csak akkor reagálnak - méghozzá meglehetősen hevesen -, amikor a terv megvalósulása már a saját környezetüket is érinti.

Az FVM főosztályvezető-helyettese arra figyelmeztet, hogy ma Magyarországon nincs akkora építészi kapacitás, amely egy-másfél év alatt képes lenne megbirkózni ezzel az óriási feladattal, ezért azok a települések, amelyek nem kezdtek még hozzá a munkához, súlyos időzavarba kerülhetnek.

L. László János

(Magyar Hírlap)