<FONT color="#000000" face="Times New Roman"> <P>Dotált marhahús Moszkvába</P></FONT>

Hetente hektikusan változik a magyar szarvasmarhavágások száma attól függően, hogy éppen van-e exportszállítás, vagy sem. Jelenleg éppen az a hír szegi kedvét az exportőröknek, hogy Németország kilónként egy dollárral száz százalékban dotálja a kivitelt. A nagyobb orosz, arab megrendeléseket Magyarország viszont éppen a marhahús korlátozott mennyisége miatt nem képes teljesíteni.

Németország rövid időn belül 400 ezer marhát vág le és értékesíti azok húsát a külpiacon, ezzel próbálja emelni a BSE-hisztéria miatt 70 százalékkal csökkent marhahús iránti kereslet okozta belpiaci áresést. A német kereskedők igen kedvező áron kínálják portékájukat, a magyar szakértők úgy tudják, hogy kilónként egy dollárral segíti a szövetségi kormány a kivitelt. Erre példa, hogy Jurij Luzskov moszkvai polgármester a napokban Bajorországban 100 ezer tonna német marhahúst vásárolt, méghozzá kilónként kevesebb mint egy dollárért, rendkívül kedvező, halasztott fizetési feltételekkel.

Oroszország egészen más kiutat keres mezőgazdaságának válságából. A moszkvai önkormányzat 15 ezer hektár mezőgazdasági földterületet vásárolt körülbelül 100 ezer dollárért, ahol tehenészeteket alakít ki az orosz főváros lakosságának húsellátására.

A magyar marhahús piacán alig érzékelni valamit a nyugati BSE-fertőzések okozta pánikból - tudta meg a Magyar Hírlap Márton Istvántól, a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének társelnökétől. A szakember elmondta, hogy az év végéig tavaly 40 százalékkal több élő marhát és marhahúst exportált Magyarország, mint a megelőző évben. 2001 elejétől azonban pang a piac, amelynek két fő oka van. Egyrészt a szezonalitás okán mindig csökken a januári értékesítés, másrészt a nagyobb vevők - Horvátország, Szlovénia - még kivárnak, várnak az új importengedélyek kiadásával, mert nem tudják még, hogy esetleg milyen BSE-vel összefüggő szigorításokat rendelnek el a hatóságok.

A heti vágásszám tavaly november óta 2400 és 1500 között mozog. Márton szerint egyébként az orosz piacra szánt német marhaexport nem befolyásolja a hazai szállítók pozícióit. Sorban jelentkeznek ugyan biztosan fizető orosz vevőjelöltek, de olyan nagy tételeket kellene szállítani, amiket a minimálisra csökkent szarvasmarha-állomány mellett nem lehet teljesíteni. Hasonló a sorsa az arab világból érkezett vásárlási igényeknek: ma óriási nehézségbe ütközik egy hajórakománnyi - 600 darab - marha kiállítása. Az állatokat szívesen vásárolná az egyiptomi vagy líbiai piac - mondja a társelnök.

Sólyom György a Falcotrade Rt. igazgatóságának elnöke szerint ha valóban igaz, hogy a németek kilónként egy dollárral támogatott húst szállítanak Moszkvába, az azt jelenti, hogy 100 százalékos támogatást alkalmaznak. Ma Magyarországon alsó határon 450-460 forintért lehet egy kiló marhát exportálni, azaz itthon is elkelne az egydolláros - 280-290 forint - támogatás, hogy versenyképes legyen a hús. A belpiacon nagyon kevés marhahús fogy évente, azaz fejenként 4,4 kiló. A heti vágásszámot igazából az dönti el, hogy éppen mekkora exportrendeléseket szereznek a cégek. Így például három hete a társaság 440 marhát vágott, ezen a héten kevesebb mint fél tucatot.

(Magyar Hírlap)