Reálértékben csökkennek az agrárpénzek

Az idei agrártámogatási rendszer tavalyhoz képest nem tartalmaz többletforrásokat a mezőgazdasági termelők megsegítésére - derül ki abból az FVM-előterjesztésből, amelyet a kormány keddi ülésén hagyott jóvá. Igaz, az idén 52 milliárddal, összesen 191,1 milliárdra nőtt a keret, de ezt a többletet az előző évről áthúzódó kötelezettségek nullára mérséklik.

A költségvetési törvény 191,1 milliárd forint közvetlen agrártámogatási keretet tartalmaz az idei évre. Tavaly 139 milliárd forintot használt fel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium e célra, a növekmény - papíron - 52 milliárd.

Papíron, mert mint az FVM előterjesztésében olvasható, az 52 milliárdot jelentős, tavaly fel nem merülő többletkiadás terheli ebben az évben. (Mindezt már a költségvetés tavalyi elfogadásakor látni lehetett.) Így például 10,6 milliárd forint támogatás, amely a tavaly elindított kibontakozási programot szolgálja, s ehhez a konstrukcióhoz ráadásul még 1,2 milliárd forint kamattámogatás tartozik.

A Pénzügyminisztérium szakértői úgy számolnak, hogy ebben az évben a tárcának a támogatási keretből 23,8 milliárd forintot kell kifizetnie a bankszektornak, ennyi agrárhitelhez kapcsolódó garanciabeváltás várható 2001-ben. Emiatt az 52 milliárdos többlet már 16,4 milliárdra apadt, de ezt nemcsak a szokásos évről évre áthúzódó kifizetési kötelezettségek terhelik, hanem a támogatási keretek tavaly októbertől való kimerülése miatt ki nem fizetett 17 milliárd forintnyi összeg is. Ez pedig azt jelenti, hogy a többlet valójában folyó árakon számolva 600 milliós passzívumnak felel meg 2000-hez képest.

Az agrártárca a Magyar Hírlap birtokába került számvetéssel próbálta cáfolni a PM-nek azt az állítását, miszerint az agrártámogatási rendszerben közel 20 milliárd forintos túlelosztás lelhető fel, azaz az FVM ennyivel többet akar költeni a valójában meglévő kereténél.

A hetekig tartó - időközben Torgyán József miniszter is távozott az FVM-ből - vita a két tárca között azzal zárult, hogy az agrárkormányzat fejet hajtott a PM előtt, s 12,7 milliárd forinttal lefaragta támogatási tervezetét. Előbb ugyan a túlelosztást úgy próbálta "kompenzálni", hogy a PM által 23,8 milliárd forintra becsült idei kezességvállalás beváltás összegét csak 8,5 milliárd forintban építette be rendszerébe, a véglegesített változatban azonban már 17,5 milliárd forinttal számolt. Az agrártárca vezetői 18 milliárdról 10 milliárdra csökkentették az ültetvénytelepítésre szánt összeget, felére az FVM tulajdonában lévő intézmények, tangazdaságok támogatását. A szakma kifogásolja azonban, hogy az öntözésfejlesztésre szánt összegek 2 milliárd forintra történő lefaragása az aszály tavalyi pusztító hatása után magyarázatra szorul. A rendelkezésre álló összegekből a tárca az 1999-ben kialakított támogatási szisztémát tartja fenn, tehát végeredményben nem változik az agrártámogatási politika. Továbbra is a kis-, illetve törpebirtokok dotálására - ezzel a szociális jellegű segítségnyújtásra - koncentrál az FVM. Ennek kézzelfogható példája, hogy a termelési támogatások körében továbbra is az 1-50 hektár közötti területen gazdálkodókat részesítik föld alapú támogatásban. Nincs szó az előterjesztésben az ennél nagyobb területeket művelők normatív támogatásáról, sőt, korábbi kedvezmények szűnnek meg.

Az utóbbi hetekben nagy port felverő sertés- és baromfitenyésztők megnyugodhatnak, mert az FVM vezetői mind minőségi, mind exporttámogatási konstrukciót kidolgoznak számukra. Az agrártárca vezetői a 191,1 milliárd támogatási keret felosztásáról szóló előterjesztésében azonban - a PM által követelt és végrehajtott lefaragások ellenére - leszögezi, hogy év közben az egyes keretek várható kimerülése miatt átcsoportosításokra lesz szükség, amely főként a termelési és a beruházási támogatásokat érintheti.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)