<P>Rekordszinten a kelet felé irányuló osztrák export - Magyarország a legfőbb partner</P>

Ausztria Kelet-és Közép-Európába irányuló exportja tavaly elérte az összes export 17 százalékát, és ezzel a térség az Európai Unió után Ausztria legfontosabb piaca lett, idén pedig a kivitel további növekedésére lehet számítani. Magyarország továbbra is Ausztria legfontosabb kelet-európai exportpiaca.

A Közép- és Kelet-Európába irányuló osztrák export 2000-ben 18 százalékkal 145,4 milliárd schillingre nőtt - írták bécsi lapok szerdán, Egon Winklerre, az Osztrák Gazdasági Kamara alelnökére hivatkozva.. A FÁK európai részébe irányuló kivitel növekedése elérte a 44 százalékot, és összesen 12,6 milliárd schillinget tett ki. Még nagyobb mértékben nőtt a közép- és kelet-európai országokból származó osztrák import, amely - 100 milliárd schillinges összértékével - 23 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. A FÁK európai részéből származó behozatal 60 százalékkal nőtt 20,4 milliárd schillingre, ezt a drágulást azonban nagyrészt az energiaárak okozták.

Magyarország Keleten továbbra is Ausztria legfontosabb exportpiaca: a kivitel tavaly az előző évihez képest 19,2 százalékkal 48,6 milliárd schillingre nőtt. A második helyen Csehország áll osztrák termékek 27,8 milliárdos importjával, amely 19 százalékos növekedést jelent.

A Kelet-Európában eszközölt osztrák beruházások volumene tavaly 30 százalékkal nőtt, 7,1 milliárd schillinget tett ki, és ezzel a jelek szerint véget ért a csökkenő tendencia.

Christoph Leitl, az Osztrák Gazdasági Kamara elnöke ehhez hozzátette, hogy idén is jelentős növekedés várható a térséggel folytatott osztrák külkereskedelemben, mert az EU tagjelölt országaiban a gazdasági növekedés a prognózisok szerint 3-4 százalékos lesz. Leitl - már nem először - nagyon határozottan állást foglalt az Unió keleti bővítése mellett, amely, mint mondta, Ausztriát a kontinens középpontjába helyezi át, emellett pedig a különböző területeken - de főképpen a munkaerő és a szolgáltatások szabad vándorlása terén - várható átmeneti rendezések rugalmas kezelése mellett emelt szót. Kifejtette: az átmeneti időszak konkrét rögzítése túl merev lenne, ezért évente kellene értékelni a helyzetet, és ennek fényében dönteni.

Ausztriában a gazdaság pártolja a leginkább az Unió keleti bővítését. Közel egy éve a lakosságnak immár a többsége, 57 százaléka támogatja a bővítést, ezen belül a vállalkozók 70 százaléka látja úgy, hogy az inkább előnyöket, mint hátrányokat hoz majd Ausztriának. A leghatározottabban az érdekképviseleti szervek - a szakszervezetek és az alkalmazottakat kötelezően tömörítő Munkáskamara - állnak szemben a bővítéssel, és követelik, hogy az átmeneti rendezés addig tartson, amíg a mai tagjelölt államokban a bérszínvonal el nem éri az ausztriainak a 70-80 százalékát. A politikai palettán a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt hívei ellenzik a leginkább a bővítést, de a párt szavazóinak véleménye az utóbbi időben érezhetően változik.

(MTI)

Korábban:

Ausztria profitál a magyar kapcsolatból
(2001. január 15.)

Stabil növekedés az osztrák-magyar kereskedelemben
(2001. január 23.)

Ajánlat:

Osztrák Gazdasági Kamara