<P>Levegő Munkacsoport: az ingatlanfejlesztés hatásairól</P>

A magyarországi ingatlanfejlesztés jelenlegi mértéke pénzügyi válsághoz vezethet - állítja a Levegő Munkacsoport arra a tanulmányra hivatkozva, amelyet az amerikai Közlekedés és Fejlesztéspolitikai Intézettel (ITDP) közösen készített. A tanulmány szerint súlyos hiányosság, hogy Magyarországon, e téren még nincs meg a megfelelő jogi szabályozás, valamint, hogy nincsen ingatlanpiaci felügyeleti szerv.

A tanulmányt ismertető pénteki budapesti sajtótájékoztatón Walter Hook, az ITDP igazgatója kifejtette: a nagy bevásárlóközpontok számának robbanásszerű elterjedése, valamint a lakáscélú jelzáloghitelezések növekedése először emelkedő ingatlanárakat, majd fizetőképes kereslet híján áresést, ez pedig a külföldi tőke távozását eredményezheti, amelynek következtében az ingatlanpiac összeomolhat.

A svájci székhelyű Nemzetközi Települési Bank szerint közelgő pénzügyi válságot jelez, ha a bankok ingatlanfejlesztésekhez adott hitelei egy országban három egymást követő évben több mint 20 százalékkal nőnek. Magyarországon pedig 1997 óta évente mintegy 70 százalékkal nőttek a kereskedelmi ingatlanfejlesztésekhez adott kölcsönök, és az elkövetkező években is mindenképpen a kritikus határ feletti bővülési ütem várható - mutatott rá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, majd hozzátette: a kereskedelmi ingatlanok építését általában 30 százalékban önerőből, 70 százalékát bankhitelekből finanszírozzák.

A fokozódó ingatlanfejlesztések egyik oka, hogy a magyar jogszabályokat egyelőre még nem harmonizálták a szigorúbb Európai Uniós normákkal, ezért a külföldi befektetők igyekeznek minél előbb kihasználni a kedvező lehetőségeket. Jól példázza ezt az ingatlanfejlesztésekbe invesztált külföldi tőke, amely 1995-ben még 263,5 milliárd forintot, 1999-ben viszont már 1060 milliárd forintot tett ki. Érdekes adalék, hogy a bevásárlóközpontok építésének ütemét nem a kiskereskedelmi igények, hanem a nemzetközi kereskedelmi láncok és bankok közötti, minél nagyobb piaci hányad megszerzéséért folyó versengése határozza meg.

Hátrányként említette, hogy a nemzetközi gyakorlattal ellentétben Magyarországon még nem működik ingatlanpiaci felügyeleti szerv, e nélkül ugyanis nem állnak rendelkezésre ismeretek a piaci folyamatokról. Az ellentmondásos helyzetet jól példázza, hogy egyes magyar ingatlanfejlesztési szakemberek kereslet szempontjából a bevásárlóközpontok számát már most sokallják, ám vannak, akik a jelenlegi dupláját is elképzelhetőnek tartják - fűzte hozzá a szervezet elnöke.

(MTI)

Ajánlat:

Közlekedés és Fejlesztéspolitikai Intézet (ITDP) által készített tanulmány

Az Üzleti Negyed Ingatlan-rovata