<P>Munkaerőáramlási változatok az Európai Unióban - lesz-e átmenet?</P>

Az Európai Bizottság munkaügyi szakértői hat változatot dolgoztak ki a munkaerőáramlás rendezésére az EU keleti bővítése után. Az elképzelések ezen a héten kerülnek a miniszteri tanács elé - írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lehetőségek a csatlakozást követő azonnali szabad munkaerőáramlástól az egyes új tagországokra megszabott kvótákig terjednek.

Az első változat szószólói arra hivatkoznak, hogy a bővítés után nem várhatók "drámai következmények" az unió munkaerőpiacán, ahogyan a korábbi EU-bővítések sem okoztak felfordulást. A német és az osztrák kormány számára azonban ez nem túl meggyőző érv, így az opció elfogadása gyakorlatilag kizárt - írta az újság.

A második változat lényege a "biztonsági záradék", e változat szerint a régi EU-tagok - legfeljebb hétéves átmeneti időszakon keresztül - igényt tarthatnának a munkaerő beáramlásának korlátozására, de csak ha bizonyítani tudják gazdaságuk "komoly és tartós nehézségeit".

Brüsszelben a harmadik változatot tartják a legvalószínűbbnek: ez átmeneti időszakot szabna meg az új EU-tagoknak, hasonlóan ahhoz, ahogyan Spanyolországgal és Portugáliával jártak el csatlakozásuk után. Ennek értelmében minden új tagországra vonatkozóan átmenetileg - például négy évre - korlátoznák a munkaerő áramlását, majd két évvel a csatlakozás után Brüsszel megvizsgálná, vajon egyes új tagok esetében feloldható-e a korlátozás.

Brüsszelben elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a "fogadó oldalon" is differenciálják az átmeneti időszakokat, például Ausztria és Németország esetében öt évben, más országok esetében három évben szabnák meg a munkaerő beáramlásának korlátozhatóságát.

Az ötödik változatot a határ menti térségekből ingázókra szabták, e változat szerint külön munkavállalási engedélyért kellene folyamodniuk az átmeneti időszakban azoknak a cseh vagy lengyel állampolgároknak, akik hazájukban laknak és Németországban dolgoznak.

Nehezen kezelhetőnek tartják az EU-illetékesek bevándorlási kvóták rögzítését az új EU-tagállamok polgárai számára. Ennek a változatnak a keretében a régi EU-tagországok szabhatnák meg, hány személyt hajlandók befogadni az új tagállamokból.

A tíz legesélyesebb tagjelölt felvétele esetén 106 millió fővel, közöttük 72 millió keresőképes korú személlyel növekedne az Európai Unió lakossága. Különböző tanulmányok szerint hosszú távon valószínűleg mintegy 3 százalékuk akar munkát keresni a régi EU-tagországok valamelyikében. A legnagyobb számú munkát keresővel előreláthatóan Németországnak és Ausztriának kell számolnia - írta a FAZ.

(MTI)

Korábban:

EU-munkavállalás: rövidebb is lehet a moratórium
(2000. december 20.)

Ajánlat:

Európai Bizottság

Frankfurter Allgemeine Zeitung