Vagyonmérleg készül a fejlesztési holdingról

Jelentős átalakuláson mennek át idén a regionális fejlesztési társaságok és az őket összefogó holding is. Az országban működő kilenc szervezet tavaly mind nyereségesen gazdálkodott, de csak néhányan érték el a tulajdonosok által elvárt profitszintet. Idén szervezeti korszerűsítésre és informatikai fejlesztésre kerül sor a hányatott sorsú társaságoknál. Az állam a tavaly decemberi 2,5 milliárdos tőkeemelés után, idén újabb kétmilliárdot bocsát rendelkezésükre.

Egy év alatt két tulajdonosváltást is megértek a regionális fejlesztési társaságok (rft). Előbb a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) az ÁPV Rt. által alapított holding megvásárolt kilenc szervezetet, majd idén januárban a Regionális Fejlesztési Holding (RFH) az ÁPV Rt.-től a Gazdasági Minisztériumhoz és a Miniszterlenöki Hivatal felügyelete alá került. Mindezek a változások, úgy tűnik, nem okoztak zavart a szervezetben, hiszen tavaly egyik rft sem zárt veszteséggel, sőt közülük öt teljesítette a tulajdonosok által elvárt 6 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget is. (A társaságok három kivételtől eltekintve a magyar állam többségi tulajdonában vannak, a kisebbségi tulajdonosok zömmel önkormányzatok.)

Az idei évben jelentős változások várhatók a holdingban és az rft-nél is - fejtette ki a Magyar Hírlap kérdésére Kovács Ferenc, az RFH elnök-vezérigazgatója. Március végén lezárul a holding vagyonértékelése, s a jövő hónapban sorra kerülnek az éves közgyűlések is. Ezekkel egy időben készülnek el az üzleti tervek is.

A regionális társaságok aktivitása az elmúlt években fokozatosan nőtt, s tavaly átlagosan 250-400 millió forint nagyságú tőkét helyezett ki egy-egy társaság. A hitelek jellemzően 10-50 millió forintos nagyságúak, s nőtt a maximális futamidő is, 2-ről 5 évre.

A holding még idén elkezdi a társaságokat összefogó informatikai hálózat kiépítését, és kidolgoznak egy egységes termékpalettát is. Ezzel azonban a holding vezetője szerint nem csorbul a regionális társaságok önállósága, hiszen a döntéseket továbbra is helyben hozzák és az üzleti feltételekről is az rft-k határoznak majd.

Folytatódik a holding feltőkésítése is. A tavaly decemberi 2,5 milliárd forintos, költségvetési forrásból végrehajtott emelés után idén júniusig újabb 5 milliárdos emelésre kerül sor. Ez utóbbi valójában nem jelent pluszforrást, mert ebből fizetik ki az MFB-nek a társaságok vételárát. Még az idén további 2 milliárd forintos állami tőkeinjekció várható - ezt a kis- és középvállalkozások finanszírozására használhatják fel.

Kovács Ferenc cáfolta, hogy az rft-k konkurenciát jelentenének a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyi központjainak. Utóbbiak ugyanis zömmel a mikrovállalkozásoknak nyújtanak szolgáltatásokat, míg az rft-k a nagyobb méretű cégeknek adnak tőkét, nyújtanak lízing- és faktoringszolgáltatást. Az rft-k hitelezési és egyéb pénzügyi szolgáltatótevékenysége önálló vállalkozásokon keresztül történik, de ebbe bekapcsolódnak a kereskedelmi bankok is. A holding vezetője nagy reményekkel tekint a Széchenyi terv elé, hiszen a fejlesztési társaságok is bevonhatók a nyertes pályázatok finanszírozásába.

Szakonyi Péter

(Magyar Hírlap)