Árvíz után sem nő a biztosítási kedv

Vágólapra másolva!
Nem növeli hosszabb távon az emberek biztosításkötési hajlandóságát az árvízveszéllyel való szembesülés. A Magyar Hírlap által megkérdezett szakemberek szerint idén sem sokkal nagyobb a biztosított lakások és termőföldek aránya a Tisza menti településeken, sőt egyes társaságok kisebb vissza-esést is tapasztaltak. 
Vágólapra másolva!

Első megközelítésre logikusnak tűnne, hogy egy-egy katasztrófa után megugrik azok száma, akik biztosítást kötnek. Ez bizonyos esetekben így is van. Ez a helyzet például egy gázrobbanás után, s ilyenkor, ha megkérdezik az új ügyfeleket, miért éppen most kötnek biztosítást, sokan utalnak rá, hogy az esemény kapcsán eszükbe jutott: velük is történhet ilyen - számolt be tapasztalatairól Horváth Andrea, az ÁB-Aegon Általános Biztosítási Rt. vezérigazgató-helyettese.

Ezért lehet meglepő, hogy a lakásbiztosítási piacon vezető pozícióban lévő társaság munkatársai enyhe csökkenést tapasztaltak, amikor azt vizsgálták, hogyan alakult a szerződéskötések száma a Tisza menti településeken - holott az idei volt zsinórban a harmadik olyan esztendő, amikor komoly áradások voltak. Érdekes lehet az is, hogy Horváth Andrea arról számolt be a Magyar Hírlap érdeklődésekor: az ÁB-Aegon statisztikái szerint valamivel ki-sebb a biztosított lakások aránya a szóban forgó településeken, mint az országban másutt. Az utóbbira magyarázatot adhat például az, hogy a lakosság jövedelmi helyzete általában rosz-szabb ezeken a területeken. Újabb megfontolandó érv: nyilván tovább romlott azoknak az anyagi helyzete, akiket kár ért a korábbi áradásokkor, de biztosítás híján saját forrásból kellett fizetniük a helyreállítás költségeit, vagy azok egy részét.

Azt persze nehéz megítélni, hogy egy-egy cég tapasztalatai mennyire tükrözik a piac egészének a helyzetét, illetve hogy a csökkenés mögött nem valamelyik versenytárs előretörése áll-e. A helyzetet jól jellemzi, hogy az árvízkor előtérbe kerülő másik biztosítói termék, a mezőgazdasági biztosítások piaca alaposan átrendeződött az elmúlt időszakban, miután nemrégiben kivonult erről a területről az addigi piacvezető. Így aztán egyes cégek tekintélyes ügyfélszám-növekedésről számolnak be, de ilyen irányú összesített statisztikák hiányában nehéz lenne megítélni, hogy nőtt-e a mezőgazdasággal foglalkozók biztosításkötési hajlandósága a Tisza mentén.

A Horváth Andrea által felvázolt képet mindenesetre átrajzolná egy picit az egyik konkurens, a Hungária Biztosító Rt. ügyvezető igazgatója. Sipos József tájékoztatása szerint náluk nem esett vissza a lakásbiztosítások száma ezeken a területeken, sőt valamelyest még nőtt is. Hozzátette, az ő cégüknél nem tapasztaltak komoly eltéréseket az ország egyes területeinek "biztosítási ellátottságában" sem. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta azonban, hogy az árvízveszély megtapasztalása szerinte sem okoz tartós növekedést a biztosítók ügyféltáborában. A Hungáriánál ugyanis a korábbi években enyhe növekedést tapasztaltak közvetlenül az áradások után. Néhány hónappal később azonban az új szerződők többsége már nem fizette a díjat, így meg is szűnt a biztosítása. Sipos József szerint különben ez az általános a világpiacon is: a hasonló események után megnő egy picit a biztosításkötési kedv, de ez nem tart sokáig, s hosszabb távon csak kevés új ügyfelet szerezhetnek ennek révén a biztosítók.

Daróczi Dávid

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Biztosítás - Üzleti Negyed