Elmarad a várakozásoktól az amerikai kamatcsökkentés

Vágólapra másolva!
Kedden újabb 50 bázisponttal 5 százalékra - 1999 közepe óta a legalacsonyabb szintre - csökkentette irányadó egynapos kamatát az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve. A szimbolikus jelentőségű leszámítolási kamatláb is 50 bázisponttal 4,5 százalékra csökkent. Ez volt az év eleje óta a harmadik agresszív mértékű monetáris enyhítés a Fed részéről.
Vágólapra másolva!

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve monetáris politikai döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság kedden fél százalékponttal 5 százalékra csökkentette az irányadó alapkamatlábat.

Ezzel a kamatszint 1999 közepe óta a legalacsonyabb szintre került az Egyesült Államokban. Az illetékes bizottság a bejelentés szöveges részében világossá tette azt is, hogy további romló tendenciák eshetőségét érzékeli az amerikai gazdaság kilátásaiban, és ezért nem tartja elképzelhetetlennek a további kamatcsökkentést sem.

A New York-i értéktőzsde irányadó DJIA mutatója a Fed-közlemény előtt 43 pont nyereséget mutatott (hétfői záró: 9959,11 pont), a bejelentés után ezt 30 pontos veszteség váltotta fel, majd tíz perccel a bejelentés után már ismét 30 pont feletti volt a nyereség. Fél óra múltán azonban megint 60 pontos, 0,6 százalékos veszteség mutatkozott.

A Nasdaq platform technológiai papírokkal telített Composite Indexe a Fed-közlemény előtt 7 ponttal járt 1951,19 pontos előző zárója felett, a bejelentés után a nyereség 11 pontos veszteségbe fordult, de tíz perc múlva 13 pontos emelkedést mutatott az index. Fél óra elteltével azonban itt is ismét veszteség volt, 27 pontos, 1,3 százalékos mínusszal.

Az előzetes elemzéseket közzétevő szakértők legtöbbje elképzelhetőnek tartott a negyed százalékpontos és az egy egész százalékpontos alapkamatláb-csökkentés között bármilyen döntést. A negyed százalékpontost általában elégtelennek, a fél százalékpontost a legvalószínűbbnek, a háromnegyed százalékpontost a piac által leginkább vágyottnak, az egy százalékpontost pedig túlzónak minősítették.

Ötven bázispont esetére a forgalmazók előre valószínűsítették a be is következett értékpiaci eladási hullámot.

A Fed kamatpolitikája a korábbi, mintegy másfél éven át tartott, fokozatos - összesen 175 bázispontos - kamatemelési kurzus után tavaly májustól stagnálásba, januárban pedig két, 50-50 bázispontos csökkentéssel agresszív enyhítésbe fordult, miután kiderült, hogy az amerikai gazdasági növekedés egy évtizednyi szakadatlan, imponáló ütemű bővülés után erőteljesen lelassult. Alan Greenspan Fed-elnök még januárban azt mondta az amerikai törvényhozásban, hogy az amerikai gazdaság növekedési üteme valószínűleg közel jár a zéróhoz, s a Fed akkori közleményei szerint is már nem az infláció, hanem a recesszióval fenyegető megtorpanás a fő kockázati elem az amerikai gazdaságban.

A keddi döntés előtt, a múlt héten olyan arányban csökkentek a tőzsdei árfolyamok, miként 11 esztendeje heti átlagban soha.

A kamatterhek csökkentése - vagyis, a beruházások nyelvére lefordítva: a fejlesztési hitelek igénybe vételének olcsóbbá tétele, illetve a tőke banki fialtatásának kedvezőtlenebb feltételek közé helyezése - azonban csak egy a lehetséges gazdaságélénkítő eszközök között. A másik erős eszköz, az adóterhek enyhítése nem a jegybank, hanem az adórendszert kidolgozó törvényhozás kezében van. George Bush republikánus elnök emberei már a választási kampány kezdetén megfogalmazták az átfogó és nagy arányú adócsökkentések tervét - bár akkor még nem sejtették, hogy mire jelöltjük megnyeri a választást, és beköltözhet a Fehér Házba, addigra az amerikai gazdasági növekedési statisztikák is jelentősen leromlanak, és ez fokozott ösztönző tényezőt jelent majd a vállalkozókra nehezedő adóterhek enyhítése érdekében.

Alan Greenspan - korábban hangoztatott nézeteit ha nem is alapvetően megváltoztatva, de mindenképpen bizonyos hangsúlyáthelyezéssel árnyalva - egy idő után arról kezdett beszélni, hogy lát bizonyos pozitív szereplehetőséget is az adócsökkentés számára.

MTI