<P>Tízéves csúcsot döntött a vegyipar</P>

Az elmúlt évtized legnagyobb növekedési ütemét érte el a vegyipar tavaly: termelése közel hét százalékkal növekedett. Az ágazat 1765 milliárd forintnyi értéket állított elő 2000-ben. A növekedés a kedvező kiviteli lehetőségeknek, a belföldi kereslet élénkülésének volt köszönhető, mindezekre azonban az olajárak világpiaci emelkedésének is hatása volt - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Bondár László, a Magyar Vegyipari Szövetség főtitkára.

A külső és belső feltételek kedvező változásának köszönhetően kiemelkedőnek minősítette a vegyipar 2000-es eredményeit a főtitkár. Az elmúlt tíz év legmagasabb növekedési ütemét érte el az ágazat, azaz összehasonlító áron 6,7 százalékos gyarapodást. Különösen az egy évvel korábbival összehasonlítva - a visszaesés 1999-ben 7,2 százalékos volt - szembetűnő a változás.

Folyó áron a szakma termelési értéke 1765 milliárd forintra rúgott. Az összteljesítményen belül jelentős eltérés mutatkozik az egyes alágazatok közt. A legnagyobb gyarapodást a gumi és műanyaggyártás könyvelhette el (14,6 százalék), nyomában a vegyianyag és -termékgyártással (10,7 százalék). Még néhány korábban stagnáló ágazat is - a belföldi felhasználás növekedésével párhuzamosan - komoly fejlődésnek indult, mint a műtrágya és növényvédőszer gyártása. Az átlagot lényegesen meghaladó mértékben, 34 százalékkal emelkedett a tisztítószerek előállítása is (ez utóbbi adat teljes statisztikai korrektsége azonban - annak hivatalos volta ellenére - megkérdőjelezhető).

Nem állt meg a gyógyszeripar visszaesése, igaz, az 1999-es, közel 20 százalékos mínusszal szemben 2000-ben ez már csak 1,2 százalék volt. Az olajárak világpiaci alakulásának ismeretében nem meglepő, hogy a kedvezőtlen helyzetű alágazatok között található a kőolaj-feldolgozás - tette hozzá Bondár László -, mely több mint egy százalékos viszszaesést könyvelhetett el.

Az értékesítés volumene 4,8 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi 1,8, az export 9,3 százalékkal. Az eladások 58 százaléka a külpiacokon realizálódott, jelezve a magyar vegyipar komoly exportképességét. Volumenében és arányában is a legnagyobb mértékű exportbővülés a műanyag alapanyagok műanyag késztermékeknél mutatható ki, de jelentősen bővült a műtrágyák, a mosószerek exportja is. Értékben a vegyipari alapanyag és termékkivitel nagysága 805 milliárd forint, amellyel szemben 1314 milliárd forintnyi behozatal áll. A magas érték mögött elsősorban a műanyagok és ezekből készült áruk, gyógyszeripari termékek állnak.

Javult ugyan 200 millió dollárral a külkereskedelmi egyenleg, ám a negatív szaldó még így is meghaladja az 1,8 milliárd dollárt. Egyharmadával volt nagyobb a Közép- és Kelet-Európába irányuló forgalom, míg az EU-ba irányuló export részaránya csökkent. Továbbra is meghatározó viszont kétharmados arányával az EU-ból származó termékek behozatala.

A vegyipari beruházások értéke közel 164 milliárd forintot tett ki (folyó áron 13 százalékos csökkenés), az iparba befektetett öszszeg minden ötödik forintja az ágazatba került. A legnagyobb beruházó a kőolaj-feldolgozás volt, a maga 56,1 milliárd forintjával. Az árakat tekintve igen magas volt a vegyipari árindex változása: 36,7 százalékos. Az ok egyértelmű, a világpiaci kőolajárak megugrására vezethető vissza.

Kubik Pál

(Magyar Hírlap)