Alacsonynak tartja az Európai Unió a magyar társasági adókulcsot

Az európai uniós csatlakozással nagy valószínűséggel növelni kell a jelenleg 18 százalékos társasági adókulcsot - vélik a Népszava által megkérdezett adószakértők. Megoszlanak a vélemények abban a kérdésben, hogy Magyarország adóparadicsomnak számít-e vagy sem.

Az Európai Unió és az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) is gyakorta hangoztatja, hogy Magyarország az alacsony társasági adókulccsal, illetve a széleskörű kedvezményekkel túlzott versenyelőnyhöz juttatja a vállalkozásokat, éppen ezért több ízben felhívták a magyar kormány figyelmét arra, hogy változtasson a társasági adóztatási gyakorlaton. Jelenleg az OECD-országok közül Magyarországon a legalacsonyabb, 18 százalékos a társasági adókulcs. Az adóhivatal felmérései szerint azonban a tényleges átlagos adóterhelés csupán 11 százalék körüli.

A nemzetközi nyomás hatására az uniós csatlakozás után szakértők szerint valamelyest emelni kell az adókulcsot, s valóban reformra szorul a kedvezményi rendszer is. Utóbbin változtatna az Országgyűlés előtt lévő pénzügyi törvénymódosítási csomag. A tervek szerint 2003. január 1-jétől a legalább 10, illetve hátrányos helyzetű térségekben 5 milliárd forintos beruházás után járna adókedvezmény. A kormány bírálná el a az igények jogosságát, határozná meg a támogatás mértékét.

Az alacsony adószint miatt Magyarország nem nyilvánítható automatikusan adóparadicsomnak - szögezte le a Népszava kérdésére Pitti Zoltán, az Általános Vállalkozási Főiskola tanára. Tény, hogy a hatályos jogszabályok jelentős, a beruházás nagyságrendjétől függően akár 100 százalékos adókedvezményt biztosítanak a zömmel külföldi tulajdonú nagyvállalkozásoknak. A számítások szerint a kedvezmények 90 százalékát a multinacionális cégek veszik igénybe.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy valóban nem kis szerepük van az adókedvezményeknek abban, hogy a multinacionális vállalatok nyereségük nagy részét Magyarországon mutassák ki s a profit többségét visszaforgassák. Példa erre az Audi, amelynek 2011-ig biztosan nem kell adót fizetnie. Szakértők szerint ez a lehetőség vélhetően szerepet játszik abban, hogy a társaság kimutatása szerint teljes nyereségének 72,5 százalékát - vagyis 859 millió forintot - Magyarországon produkálta. Ugyanakkor 1993-as alapítása óta összesen 2,1 milliárd márkát, azaz 284 milliárd forintot ruházott be Magyarországon az Audi.

Nem szerencsés azonban kizárólag a nemzetközi összehasonlításban valóban alacsony társasági adóterhek alapján minősíteni az országot - mutatott rá Pitti. A felmérések azonban azt mutatják, hogy az adókedvezményeknél jóval nagyobb vonzerőt jelentenek a nyomott bérek és az árfolyam-különbözetre épülő pénzügyi elszámolás által élvezhető előnyök. A feldolgozóiparban érvényesített 70 milliárdnyi kedvezménynek a háromszorosát nyerik a multik az alacsony béreken, s kétszeresét könyvelhetik el az árfolyam-különbözetre építő pénzügyi elszámolás révén. Figyelemre méltó, hogy míg az anyagi ráfordítások az összköltség csaknem háromnegyedét teszik ki, addig a bérre mind kisebb hányadot fordítanak a cégek.

Az idei minimálbéremelés nem érintette a külföldi cégeket. A bérszínvonal növelését a közterhek jelentős mérséklésével lehet elérni. Szembesülni kell azzal a ténnyel: Magyarország számára létszükséglet, hogy a jövőben is felkeltse a külföldiek érdeklődését. Az elmúlt évtizedben megközelítően 22 milliárd dollárnyi külföldi tőke áramlott az országba, ebből az elmúlt évben 1,7 milliárd származott. A felmérések szerint a társas vállalkozások 1999. évi jegyzett tőkéjének csaknem a fele, a saját tőkének pedig majdnem a hatvan százaléka a külföldiek tulajdonát képezte. A '90-es évek közepétől ugyan megindult a tőkekivonás, de annak mértéke - ami tavaly 887 millió euróra rúgott - egyelőre nem ad okot aggodalomra. A gond az, hogy a magyar kis- és középvállalkozások mögött nincs teljesítmény. A felzárkóztatás építőköve lehet az idén bevezetett kisvállalkozói adókedvezmény, a versenyben maradáshoz azonban ennél többre lesz szükség. Tovább kell erősíteni a tőkefelhalmozást, és nem lesz kikerülhető a tőkekoncentráció sem, ami szervezeti változásokkal is járhat.

Világviszonylatban az adóterhek szintje egyre közelebb kerül egymáshoz. Magyarországnak kedvez, hogy a fejlett országokban évek óta folyamatosan csökken a társasági adó, míg a latin-amerikai és az ázsiai térségben kisebb mértékben nőttek az elvonások - állapítja meg felmérésében a KPMG. A felmérésből kiderül, hogy a közép- és kelet-európai államokban szintén mérséklődött az adóteher 2000-ben. Az OECD-országokban 34,02 százalékról 32,96 százalékra csökkent az átlagos adószint. A leglátványosabb adóreformot Németország hajtotta végre, amelynek keretében 51,63 százalékról 39,36 százalékra, azaz több mint 10 százalékponttal mérsékelte a nyereségadót. Figyelemre méltó még az írországi adócsökkentés: 24-ről 20 százalékra mérséklődött az adóteher, s Dublin jelezte, hogy két éven belül 12,5 százalékra kívánja leszállítani a nyereségadót. A KPMG adópartnere, Kajtár László ugyanakkor hangsúlyozta, az egyes adórezsimek összehasonlításában az adókulcsok változása önmagában nem feltétlenül jelenti a tényleges adóterhek csökkenését vagy növekedését. Figyelembe kell venni, hogy országonként más és más az adóalap, a közvetett adók szintje, eltérőek a befektetői kedvezmények. A beruházók számára nagyon fontos, hogyan alakulnak az egyéb adók, közterhek - így a helyi adók, a tőkeműveletekkel kapcsolatos adók, az illetékek, a vámterhek, a társadalombiztosítás, a minimálbér. A harmonizációs folyamatok nagy valószínűséggel nem hagyják érintetlenül ezeket a területeket sem.

Dutka Noémi

(Népszava)

Korábban:

Győrből származik az Audi nyereségének háromnegyede
(2001. március 20.)