Patthelyzet az áramárvitában

A hét végén lejárt az a határidő, amelyet a Magyar Villamos Művek szabott az áramszolgáltatóknak arra, hogy megfizessék január óta felhalmozott, több mint hétmilliárd forintos tartozásukat. Mindkét fél "pozitív fejleményekről" beszél, így elképzelhető, hogy nem kerül sor az MVM által kilátásba helyezett bírósági eljárások megindítására. Azt azonban nem tudni, miként oldódik meg az árak elszámolása körül kialakult patthelyzet.

A hét végén lejárt az a határidő, amelyet Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. szabott az országban működő hat területi áramszolgáltatónak arra, hogy a társaságok kiegyenlítsék az MVM-mel szemben felhalmozott tartozásaikat. Információink szerint azonban még nem dőlt el, hogy az MVM a jövő héten elindítja-e azokat a választott bírósági eljárásokat, amelyeket arra az esetre helyezett kilátásba, ha szolgáltatók a március végéig sem fizetik meg adósságukat. Úgy tudjuk: a villamosenergetikai társaság arra számít, hogy "peren kívüli" megállapodás jön létre a felek között. Az energetikai vállalat ugyanis az utóbbi napokban "pozitív változást érzékelt" a szolgáltatók magatartásában, amelyből arra következtet, hogy a társaságok rövidesen kifizetik az eddig felhalmozott több mint hétmilliárd forint adósságukat vagy annak nagy részét.

Ugyanakkor, mint azt korábban Müller Mihály, az MVM Rt. kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta, már elkészítették a dokumentációt a bírósági eljárás elindításához. Így abban az esetben, ha a napokban mégsem sikerül megegyezni a szolgáltatókkal, az MVM választott bíróság elé viszi az áramárvita ügyét. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a szolgáltatók által szorgalmazott további tárgyalások feltétele az, hogy a társaságok fizessék ki tartozásaikat.

Boross Norbert, a Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének titkára ugyancsak "előremozdulásról" számolt be, azt a hírt azonban nem erősítette meg, hogy a szolgáltatóknak a napokban szándékában állna rendezni tartozásaikat. A titkár úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben az MVM-nek, illetve a gazdasági tárcának kellene lépnie a "számlavita" megoldása érdekében.

A Gazdasági Minisztériumnak (GM), mint döntéshozónak, illetve szakhatóságnak, kulcsszerepe lenne az immár három hónapja húzódó "nézeteltérés" tisztázásában, valamint a rendelet betartatásában. Úgy tudjuk: az érintettek már kérték a minisztérium állásfoglalását, a szakminisztérium azonban még nem lépett a "számlacsata" megszüntetése érdekében.

Hegedűs Éva, a GM helyettes államtitkára többszöri megkeresésünk ellenére nem volt hajlandó nyilatkozni a tárca áramárvitával kapcsolatos álláspontjáról. Azt az értesülésünket viszont cáfolta, hogy a minisztérium hajlandó lenne módosítani a januárban életbe léptetett áramár-szabályozó rendelkezést az elszámolási tarifák körüli huzavona megszüntetése érdekében.

Az vezetett a szolgáltatók tartozásainak a felhalmozódásához, hogy a januártól érvényes áramárrendelet kihirdetése után a társaságok visszatartották az MVM által leszámlázott összeg tíz százalékát. Elfogadhatatlannak tartották ugyanis, hogy az év elején életbe léptetett, áramárakat meghatározó rendelet a szolgáltatóknak csak hatszázalékos díjemelést engedélyezett, miközben az MVM hozzávetőleg 12 százalékkal emelte árait. A szolgáltatók február elején bejelentették, hogy ármaximumnak tartják a rendeletben szereplő tarifákat és engedményt szeretnének. Az MVM jelezte, hogy rögzített árnak tekinti a leírt díjakat, s nem kívánja csökkenteni a tarifákat.

Az MVM-nek eddig - nettó - mintegy hétmilliárd bevételkiesést okozott az, hogy a szolgáltatók nem fizették ki számláikat teljes egészében.

A szolgáltatók viszont idén 22 milliárd forintos bevételcsökkenésre számítanak az árak korlátozása miatt.

(Népszava)