Kábelrengeteg lesz a liberalizáció után

Vágólapra másolva!
Radikális változások várhatóak a magyar kábeltelevízió-piacon. Szakértők szerint a távközlési liberalizáció nyomán átalakulhat a piac szerkezete és a lakossági előfizetők számára elérhető szolgáltatások köre. Jövőre ugyanis már a kábelesek is bekapcsolódhatnak távbeszélésbe. Elemzők azt valószínűsítik, hogy a szélessávú internetszolgáltatás terén pedig egyenesen robbanás lesz.
Vágólapra másolva!

Az optikai szálas hálózatok nagy előnye a többi távközlési infrastruktúrával szemben az, hogy egy vezetéken át, csomagban lehet majd olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyekhez korábban legalább két infrastruktúrára volt szükség. A technológia természetéből adódik, hogy - a telefonnal ellentétben - sohasem foglalt a hálózat, legfeljebb lelassul. Valamennyi kábel-előfizető egyszerre vehet igénybe távközlési és internetes szolgáltatásokat s kérhet vagy küldhet digitális kép- és hanginformációt. Magyarországon a kábelinfrastruktúra az egyetlen olyan hálózat, amely minderre képes és elérhető az előfizetők széles köre számára.

Egy év múlva, a liberalizáció után a négy hazai nagy, a UPC Magyarország Kft, a MATÁVkábelTV Kft, az Egyesült Magyar Kábeltelevízió Kft (EMKTV) és a FiberNet Kommunikációs Rt. együttesen körülbelül ugyanakkora erőt képviselnek majd a távközlési piacon, mint ma a MATÁV vagy a Vivendi. A hazai internetszolgáltatók legnagyobbját, a MATÁVnetet szintén könnyűszerrel maguk mögött hagyhatják. Ugyanakkor a jövő csúcstechnológiás tévézésére, az interaktív digitális adásra jelenleg csak az optikai szálas infrastruktúra alkalmas - már ami a széles tömegeket illeti. Így a kábelcégek három fő területen szállhatnak versenybe az előfizetők kegyeiért.

Szakértők úgy vélik: a jövő évi nyitás utáni piac szerkezetét az határozza majd meg, hogy a szolgáltatók mennyi előfizetői hurokhoz (az egy-egy lakásba vezető drótokhoz) férnek hozzá. A nemrégiben parlament elé került egységes hírközlési törvény (eht) tervezete is ezek felszabadítására helyezi a hangsúlyt. Az eht a várható módosításoktól függetlenül valószínűleg előírja majd, hogy a távközlési infrastruktúrával rendelkezők tegyék előfizetőiket hozzáférhetővé a kisebb versenytársaik számára.

A kábelpiac szereplőivel kapcsolatban azonban nem támaszt ilyen követelményeket az előterjesztés. A UPC hatékony lobbizása nyomán az alternatív szolgáltatók egyként képviselik azt a nézetet, hogy a médiatörvény kábeltévéket korlátozó részét el kellene törölni. Az egyhatodos szabály ugyanis leszögezi, hogy egy-egy szolgáltató vételkörzetében élők száma nem haladhatja meg az ország lakosságának egyhatodát. Szakértők szerint a jogszabály komoly hiányossága: megalkotói nem számoltak azzal, hogy a műsorszórók egyben beszédátviteli szolgáltatókká is válnak majd a liberalizáció után. Ezeket pedig ilyen módszerekkel nem lehet korlátozni.

Mintegy 600 ezer ügyfelével egyébként csak a UPC-nek van jelenleg akkora előfizetői tábora, amely sértheti az egyhatodos szabályt. A médiatörvény betartását felügyelő Országos Televízió és Rádió Testület (ORTT) ezt többször is szóvá tette. De a testület végül nem szabott ki büntetést a nagyétvágyú vállalatra. Többen úgy vélik, ez annak tudható be, hogy a liberalizáció közeledtével valóban kérdésessé válik a szabály gyakorlati alkalmazhatósága.

A MATÁV-érdekeltségek 267 ezer tévézőt szolgálnak ki, a FiberNet cégei pedig a Figyelő üzleti hetilap becslései szerint körülbelül 200 ezret. A román résztulajdonban lévő EMKTV 70 ezer ügyfelet tart jelenleg nyilván. A kábelcégek számát a Hírközlési Főfelügyelet több százra teszi ugyan, azonban ezek nagy része csak a fentieknél lényegesen kisebb körnek, néhány ezer ügyfélnek nyújt szolgáltatásokat.

A további terjeszkedésnek azonban nem csak a médiatörvény a gátja. A hálózatok bővítése is nagyon költséges, a gerinchálózattól az előfizetőkig vezető "utolsó mérföld" kiépítése 1,6 kilométerenként egy-kétezer dollárba kerül. Iparági szakértők úgy látják, mára lényegében véget ért az infrastruktúra-építési láz. Ami a gerinchálózatokat illeti, az ország körülbelül háromszorosan lefedett, az "utolsó mérföldek" kialakítására viszont nincsen pénzük a szolgáltatóknak. Csak a UPC mintegy 300 millió dollárt költött az elmúlt években magyarországi infrastruktúrája fejlesztésére, és egyelőre nem is terveznek nagyszabású beruházásokat. Inkább a szolgáltatások palettáját bővítenék és a már meglévő hálózat minőségére költenének.

Elemzők úgy látják: a piacnyerés költségeit és nehézségeit várhatóan szövetségekkel ellensúlyozzák majd. Így a kábelszolgáltatók is kihasználhatják infrastruktúrájukat, a távközlési és internetszolgáltató cégek pedig jobban kamatoztathatják szakértelmüket és tapasztalataikat. Kézenfekvőnek tűnik a MATÁV, a MATÁVnet és a MATÁVkábelTV együttműködése. A UPC pedig a hírek szerint a KFKI Rt.-vel készül szövetséget kötni, amely viszont a PanTel egyik tulajdonosa.

(Népszava)

(A MATÁV Rt. az [origo]-t és az Üzleti Negyedet kiadó MATÁVnet Rt. tulajdonosa - a szerk.)

Korábban:

Alacsonyabb árakat hozhat az egységes hírközlési törvény
(2001. március 7.)