A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Marketing Tanszékének tájékoztatása szerint az index értékét az ország általános gazdasági helyzetével kapcsolatos várakozások, a háztartások pénzügyi helyzetét illető lakossági vélemények, valamint a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó attitűdök befolyásolják.
Az csütörtökön nyilvánosságra hozott elemzés szerint a pénzügyi jövőt illető várakozások jelentős mértékben romlottak, míg a hosszú távú kilátásokkal kapcsolatban valamivel optimistábbak voltak a megkérdezettek.
A Fogyasztói Várakozások Indexe, amely a lakosság saját anyagi helyzetével, illetve az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos várakozásokat jelzi, az idén márciusban nem változott 2000 decemberéhez képest, és továbbra is 179,4 százalékos volt. Tavaly márciusban a mutató 191,3 százalékos volt.
A megkérdezettek 17 százaléka gondolkodik optimistán saját háztartása anyagi helyzetéről, ami megegyezik az elmúlt negyedévi adattal. Az anyagi körülmények romlását várók aránya azonban 36 százalékosra csökkent a decemberi 46 százalékról. Az anyagi helyzetük stabilitásában bízók aránya 5 százalékponttal, 42 százalékra nőtt.
A vizsgálat szerint romlott az ország közeljövőbeli pénzügyi helyzetének megítélése. A lakosság mintegy fele, 47 százaléka úgy véli, hogy az ország várhatóan rossz helyzetben lesz, ez az érték öt százalékponttal magasabb, mint decemberben volt, míg az optimisták száma 25 százalékról 23 százalékra mérséklődött.
A megkérdezettek ugyanakkor optimistábbak voltak a következő öt év gazdasági folyamatait illetően. A megkérdezettek közül 4 százalékponttal, 49 százalékra emelkedett az optimisták aránya, míg a borúlátók száma nem változott az elmúlt negyedév óta, és továbbra is 18 százalékos.