Egyre több műanyag palack kerül forgalomba

Környezeti bomba - a zöldmozgalmak így minősítik a hazai üdítőital-gyártók és -forgalmazók által egyre inkább favorizált eldobható palackokat. A helyzet egyre rosszabb, lehetséges, hogy a sört is műanyag palackban dobják majd piacra. A megoldást - a termékdíj mellett - a szaktárca szerint a licencdíjrendszer bevezetése jelentené: a gyártókat köteleznék csomagolási hulladékaik hasznosítására. A tervek közt szerepel egy, a betéti-, illetve letéti díjak alkalmazásáról szóló rendelet megalkotása is.

Magyarországon 700-750 ezer tonnányi csomagolóanyag kerül évente a szeméttelepekre (a települési szilárd hulladék teljes mennyisége 3,5-4 millió tonnányi). A mennyiség csaknem 30-40 százaléka műanyag, amelynek feldolgozásával, újrahasznosításával súlyos gondok vannak. Az országban ugyanis nincs elegendő ilyetén kapacitás, s ezen tevékenységgel csupán minimális nyereséget lehet elérni.

A mennyiség már a közeljövőben növekedhet. Legutóbb a Pepsi-Cola magyar leányvállalata jelentette be, hogy fokozatosan kivonja a forgalomból literes palackos termékeit. S már arról is hallani lehet, hogy a sörgyártók közül is akadnak olyanok, akik azt fontolgatják, a "folyékony kenyeret" a jövőben műanyag palackban dobják majd piacra. Sokan a csomagolóeszközökre kivetett termékdíjak radikális emelésében látják a probléma megoldásának kulcsát.

Balázs Gábor, a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) munkatársa elmondta: jelenleg a csomagolóeszközökre kivetett termékdíjak kilogrammonként 2 és 15 forint között mozognak anyagfajtánként. Tavaly mintegy 4 milliárd forint folyt be a tárcához a termékdíj-befizetések révén. Az összeg döntő hányadát visszaforgatták az ágazatba, annak érdekében, hogy az üdítőital-gyártók és -forgalmazók mind nagyobb hangsúlyt fektessenek a műanyag palackok kezelésére. Erre azért is szükség van, mert az az Európai Unió előírta tagjai, illetve a csatlakozni kívánó országok számára, hogy záros határidőn belül - ez Magyarország számára 2005 - a környezetszennyező csomagolóanyagok 50 százalékát kötelező hasznosítani. Jelenleg nálunk ez az arány 30 százalék körül alakul.

A termékdíjak radikális emelése nem feltétlenül hatna ösztönzőleg. Vélhetően az ipari lobbi minden követ megmozgatna, hogy meggátolja ezt, a termékdíjak növelése ugyanis emelné a fogyasztói árakat, csökkentené a keresletet. Ám lehet, hogy a Pénzügyminisztérium sem fogadná el az emelést, mert egy ilyen lépés gerjesztené az inflációt. A szaktárca éppen ezért - az európai tapasztalatok figyelembevételével - licencdíjrendszer bevezetését tervezi: a gyártókat köteleznék csomagolási hulladékaik hasznosítására. Vagy saját maguk oldanák meg a feladatot, vagy létrehoznának olyan társaságo(ka)t, amely(ek)nek licencdíjat fizetnének, hogy koordinálják és szervezzék a műanyag palackok, illetve egyéb csomagolási hulladékok begyűjtését és hasznosítását. A cégek nonprofit alapon dolgoznának, munkájukat a szaktárca ellenőrizné. Ezzel párhuzamosan népszerűsíteni kell a szelektív hulladékgyűjtési programot is. Balázs Gábor - részletezés nélkül - hozzátette, hogy tervezik egy, a betéti-, illetve letéti díjak alkalmazásáról szóló rendelet megalkotását is.

Baka Éva, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) környezetvédelmi bizottságának elnöke úgy látja, a műanyag csomagolóanyagok önmagában nem károsítják a környezetet, hanem az a mód a környezetszennyező, ahogy bánnak velük. Vagyis, ha eldobják, s nem hasznosítják újra azokat. A csomagolóipar a termékdíjak fizetése helyett hajlandó lenne akár évi 5-7 milliárd forinttal is finanszírozni a csomagolóeszközök begyűjtését és feldolgozását. A szakmában ökoadóként emlegetett termékdíjból befolyó bevételből ugyanis - az elnök ismeretei szerint - csupán 60 százalékot fordítanak erre a célra.

Baka Éva úgy látja, az Európai Unió a hulladékok feldolgozására vonatkozó irányelvét nagyon nehéz lesz teljesíteni, mert ahhoz mindenekelőtt az kellene, hogy a lakosság aktív részese legyen a szelektív hulladékgyűjtési akcióknak. Figyelembe kell venni azt is, hogy hazánkban még mindig fele annyi csomagolót - egy lakosra csupán 50-70 kilogrammnyi jut - használunk fel, mint Nyugat-Európában.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Környezetvédelmi Minisztérium