Az árampiaci verseny emelheti a távhőárakat

Elképzelhető, hogy az árampiac részleges és kismértékű nyitása a távhő árának növekedését hozza. Legalábbis ezen lehetőség is szerepel a Magyar Energia Hivatal (MEH) parlament előtt lévő beszámolójában. Az érintettek véleménye eltérő: akad, aki reálisnak tartja a lehetőséget, mások szerint az eladási kényszer árengedményre bírja majd az áram mellett hőt is előállító erőműveket.

A villamosenergia-piac tervezett megnyitása nem kedvez a kapcsolt (hő és áram) energiatermelésnek, a fűtőerőművek - főtevékenységük a távhő előállítása - nem rendelkeznek hosszú távú szerződésekkel. A MEH szerint ezek a cégek a piacnyitást követően a termelt áramot a villamosenergia-versenypiacon lesznek kénytelenek értékesíteni. Csakhogy kismértékű piacnyitásnál "fennáll annak a veszélye, hogy a villamosenergia-termelésnél a versenypiacon elszenvedett bevételkiesést a távhőtermelésre kívánják ráterhelni". További probléma, hogy kapcsolt szenes fűtőerőművek (Borsodi Erőmű, Tiszapalkonya, Bakonyi Erőmű, Pécsi Erőmű, Vértesi Erőmű) működési engedélyei a közeljövőben lejárnak. A városi önkormányzatok pedig nem biztos hogy saját erőből képesek megoldani a kieső hőtermelő kapacitás pótlását. Igaz, kedvező esetben a bezárásra ítélt szenesek átállhatnak például földgázra - állítja a hivatal jelentése.

Megerősítette a MEH megállapításait László György, a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Rt. kereskedelmi igazgatója: az Európai Unióban is - a liberalizáció óta - létező problémáról van szó. Holott a kapcsolt erőművek a lehető legjobb hatásfokkal dolgoznak, környezetkímélő módon állítva elő áramot és hőt, 30-40 százalékkal kevesebb tüzelőanyag felhasználásával. A hivatal említette lehetséges helyzetet súlyosbítja majd, hogy a távhőszolgáltatók mozgástere igencsak szűk. A Főtáv például ma lényegesen magasabb díjat fizet az őt ellátó erőműnek (kiszolgáltatott helyzetben van tehát), mint ha azt saját hőkazánjaiban állítaná elő. Ez energetikai képtelenség.

Félő az is, hogy rövid távon nem épülnek új kapcsolt erőművek, mert a bizonytalan helyzetben a befektetők kivárnak. A visszafogás pedig ugyancsak negatívan hat a szolgáltatás versenyképességére. Egyébiránt a kapcsolt áramtermelőknél előállított áram kismértékű változása - pozitívan és negatívan is - jelentősen módosítja az onnan kikerülő távhő árát - válaszolta ez irányú kérdésünkre László György -, még ha a nagyságrend a kihasználtságtól és korszerűségtől függ is.

Ficzere László, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. fejlesztési és koordinációs vezetője szerint előfordulhat az áram veszteségeinek ráterhelése a távhő árára, ám éppúgy lehetséges ennek ellenkezője is. Például azért, mert alku tárgya lehet az erőművekből kikerülő hőért fizetendő összeg, ami egyértelműen a mérséklés irányába hat.

Nem ismerhetjük pontosan a piacnyitásról rendelkező törvénytervezetet - válaszolta Somosi László, a Pécsi Erőmű Rt. vezérigazgatója -, illetve nem tudjuk, hogy a nálunk lévő változat érvényes-e. Az azonban bizonyos, hogy ha a kapcsolt energiatermelés nem kap kiemelt szerepet a liberalizációt szabályzó törvényben, úgy kétséges lehet jövője. Nem önkényes a "kiemelt" szerepkör kérése, hanem - környezetbarát működés, a gazdaságosság alapján - jogos felvetés.

A megoldásra éppen a vezérigazgató által ismert tervezet adhat választ. Abban ugyanis szerepel, hogy a gazdasági miniszter - mint árhatóság és mint az ellátásért felelős - saját hatáskörben hozhat a távhő kötelező átvételére előírásokat. Pécs példáján ez azt jelenti, hogy amíg a pécsi erőmű blokkjait elláthatják szénnel (2003-2004-ig), addig kapjon lehetőséget az rt. egy új, ugyancsak kapcsolt, ám gáztüzelésű egység felépítésére. A projekt keretében az rt. egy új gázturbinát építene - illetve részben gázra állna át meglévő szenes blokkjaival is. A 30 milliárd forintba kerülő beruházás engedélykérelmét még az ősszel várhatóan beadja az erőmű a gazdasági tárcához.

Kubik Pál

(Magyar Hírlap)