<P>Kormánycégen keresztül államosítják a szövetkezeteket?</P>

A kormány egy kft.-n keresztül vásárolná fel a szövetkezeti üzletrészeket. Ez a megoldás azonban könnyen a szövetkezetek újraállamosításához vezethet. A rájuk vonatkozó, tavaly év végén alkotott törvény szerint a közös gazdaságoknak öt éven belül új típusú szövetkezetté vagy gazdasági társasággá kell alakulniuk. Ebben az esetben viszont el kell számolniuk a külsősök vagyonrészét megszerző állami céget vagy tulajdonostársként be kell vonni a gazdasági társaság működésébe.

A kormány keddi döntése értelmében egy, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közös tulajdonában álló kft. fogja állami pénzből, névértéken megvásárolni a külső üzletrészeket. A kabinetnek több oka is lehet, amiért ezt a megoldást választotta. A probléma rendezésére nem alkothatott jogszabályt, mert akkor előzetes normakontrollt kellett volna kérnie az Alkotmánybíróságtól. A társaság létrehozása a taláros testület döntése értelmében jó megoldás. Mivel az üzletrészek megvásárlása és az ily módon az állam kezébe került szövetkezeti vagyon kezelése bonyolult kérdés, célszerű a tulajdonosi felelősséget megosztani a MFB és a vagyonkezelő között.

A probléma kezelésére létrehozandó cégnek június 30-ig kell megalakulnia, ám a vagyonrészek vásárlása csak később indul meg, mivel a kormány határozata értelmében a gazdasági, a pénzügyi, illetve a földművelésügyi miniszternek csak július végére kell határoznia arról, milyen forrásból fedezik az akciót. Eddig az MFB-től az állami agrárcégek átruházása fejében elvont 12,69 milliárd áll rendelkezésre, jóllehet, a külsősök kártalanítására a becslések szerint 25-30 milliárdra lenne szükség. De lehet, hogy ez is kevésnek bizonyul, mivel ugyancsak a kormány határozata értelmében szakértők vizsgálják annak lehetőségét, hogy az állam a nyugdíjas tagok üzletrészét is felvásárolja. A kör kibővítésével azonban a költségek már nagyjából 70 milliárd forintra rúghatnak.

Bármennyibe is kerül azonban az akció, a szövetkezeteket valószínűleg az érdekli leginkább, mihez kezd majd az állam a megszerzett üzletrészekkel. Amennyiben ugyanis a nyugdíjasok vagyonrészét is megvásárolja az állam, könnyen előfordulhat, hogy többségi részesedést szerez a szövetkezetekben. Ezzel viszont komoly befolyással lehet a közös gazdaságok jövőjére. A szövetkezeti törvény szerint ugyanis ezen üzemeknek öt év alatt gazdasági társasággá vagy valódi szövetkezetté kell átalakulniuk, különben felszámolják őket.

Az új típusú szövetkezetté válás előtt azonban el kell számolni a külsősökkel. Amennyiben a kormány végrehajtja elképzeléseit, a közös gazdaságoknak az állammal kell majd "megalkudniuk". Kérdés azonban, hogy az állam mennyire lesz engedékeny a birtokában lévő üzletrészek vételárát illetően. Nem járnak sokkal jobban a gazdasági társasággá alakulók sem, hiszen ha az állam nem kíván belépni az újonnan létrejövő cégbe, el kell számolni vele, ha pedig belép, kezében a külsősök és esetleg a nyugdíjas tagok vagyonrészével, akár többségi tulajdonossá is válhat, így szabadon dönthet a vállalkozás jövőjéről.

Mihálovits András

(Népszava)

Korábban:

A Magyar Fejlesztési Bank vállalata vásárolja fel az üzletrészeket
(2001. május 15.)