Támadják a készülő lobbitörvényt

Magyarország lehet az első Európában, ahol lobbitörvényt fogadnak el. Már ha elfogadják. A szakmai érdekképviseletek ugyanis egyelőre inkább bírálják az elképzeléseket. Úgy vélik, ami az USA-ban bevált, az nem biztos, hogy hazai viszonyok között is célt ér. Az igazságügyi tárcának május 31-ig kell elkészülnie a tervezettel.

A szakmai egyeztetés alatt álló lobbitörvény-tervezet szerint a lobbizás az a tevékenység, amely meghatározott érdekcsoport érdekeit szem előtt tartva valamely állami döntés tartalmának befolyására irányul. Ugyancsak a tervezet szerint azoknak, akik lobbizásból kívánnak megélni, ehhez fel kell iratkozniuk az Országgyűlés Hivatala, a Miniszterelnöki Hivatal, valamint a megyei, illetve fővárosi önkormányzat lobbilistájára. Ma 494 érdek-képviseleti és lobbiszervezetet tartanak itt nyilván. A lobbizást hivatásul választó társadalmi szervezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó csak akkor jelentkezhet e tevékenységre, ha listázták és megkapta igazolványát is. Ennek feltétele viszont, hogy a gazdasági törvénynek megfelelően regisztrált és szabályszerűen megalakult legyen. A lobbitevékenységet folytatni kívánónak annál a hivatalnál kell feliratkoznia, amelynek döntéseit befolyásolni szándékozik, és azt is meg kell jelölnie, hogy mely döntések körét kívánja befolyásolni.

A szabályosan jelentkezőket a hivataloknak listázniuk kell, nincs döntési joguk. Ha valamely lobbiszervezet előtt megnyílt az út, akkor a tervezet szerint számítania kell arra, hogy tevékenységéről félévente tájékoztatót kell készítenie a célokról és a felhasznált eszközökről. Ez az anyag nyilvános lesz. A törvényalkotók szándéka szerint ugyanis a fő cél az átlátható viszonyok megteremtése.

A korrupció okait kell megszüntetni, nem az okozatot kezelni, mondja Károlyi Miklós (VOSZ). Úgy véli, a jogalkotók szándéka nemes, ám ahhoz, hogy a korrupciót megszüntessék nem kell lobbitörvényt alkotni, hanem a Btk.-t kell szigorítani. Lobbitörvény csak az Egyesült Államokban van, ám attól a demokráciától még messze vagyunk, s ez a tervezet sem visz közelebb, csupán arra jó, hogy az érdekelteket megossza, félelmüket erősítse, hogy a szabályozással kevesebb joguk lesz. A társadalmi szervezetek óriási erőfeszítést tesznek az érdekek kanalizálására. Félő, hogy a lobbiszervezetek atomizálják az érdekeket. A meglévő lobbisták saját érdekeiket fogják védeni.

A korrupciót lobbitörvény nélkül is fel lehet fedezni és a Btk. tartalmazza a büntetési tételeket, ehhez nem kell újabb törvény, véli Várkonyi Júlia (Iposz). Egyébként sem szeretem, ha rajtunk kísérleteznek, mert ami életképes az USA-ban, annak nem biztos, hogy nálunk is van létjogosultsága. Nem véletlen, hogy egyetlen európai országban sincs hasonló törvény. Az érdekképviseletek szempontjából pedig kifejezetten rossz, mert rontja a társadalmi párbeszédet. Lehet, hogy éppen ez a kormány szándéka? Ha ugyanis van lobbizás, akkor miért tárgyalnának a munkaadói, munkavállalói képviseletekkel? Lobbistának akárki jelentkezhet, így az tudja érdekeit érvényesíteni, akinek jobb kapcsolatai vannak, és nem az, aki több embert képvisel. Vagy az győz, akinek több a pénze. Akkor hol a korrupció elleni küzdelem?

Ha a jogalkotó úgy gondolja, hogy a lobbitörvény az érdekegyeztetést helyettesítheti, akkor nem vagyok biztos abban, hogy a szakszervezeteknek ebben részt kell venniük - fogalmazta meg első impresszióját a tervezetről Orbán László (MSZOSZ).

Novák Csilla (ÉSZT) úgy véli, mivel a szakszervezeteket a készülő törvény nem zárja el a lobbizás lehetőségétől, hanem ha akarnak, élhetnek e tevékenységgel is, nem utasítják el. Aggódik, hogy a közigazgatás felkészült-e arra létszámban, szakmai tudásban, hogy a törvényt végrehajtsa. Felteszi a kérdést, hogy ha a tervezet a lobbiszervezetekre ró féléves nyilvános jelentési kötelezettséget, miért nincs ugyanilyen kötelezettsége annak, aki felé lobbiznak? Smrcz Ervin (SZEF) attól tart, hogy a szakszervezet érdekképviseleti szerepe a törvény elfogadása után elkenhető lesz, de ha mód lesz arra, hogy a szakszervezet véleményéről egyeztessenek, akkor a jogszabályt jónak tartja. Az igazságügyi tárcának május 31-ig kell elkészülnie a tervezettel. Az Országgyűlés apparátusa ma még hivatalosan nem ismeri a később számára is feladatokat jelentő törvénytervezetet. Arra azonban felhívták a figyelmet, a lobbilista lényegében semmilyen többletjogot nem ad a feliratkozóknak. Fordítva: a parlamenti bizottságoknak biztosítja a technikai lehetőséget, hogy szükség esetén meghívják a listán szereplőket.

G. Barta Ágnes, Bodnár Lajos

(Magyar Hírlap)