<P>A GKI elnöke szerint a hazai nagytőke új, gyenge, és emiatt aggresszív</P>

Négy kiemelkedő jellemzője van a hazai nagytőkének: új, gyenge, gyengének is hiszi magát és ettől agresszív - jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke az Erasmus Közéleti Kommunikációs Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai intézete által szervezett konferencián csütörtökön, Budapesten.

A "Piacgazdaság-kultúraváltás" című kétnapos konferencián a kutató kiemelte, hogy a hazai nagytőke általában bizalmatlan, jellemző, hogy a nagyvállalatok tulajdonosai igazgatják cégeiket, mert nem bíznak igazán munkatársaikban.

Vértes András meglátása szerint a külföldi tőke lépéseivel szemben a hazai nagytőke még sok esetben az államot hívja maga mellé segítségnek, és olykor versenykorlátozó magatartást folytat.

Vértes András előadásában beszámolt arról, hogy a mintegy 1,2 millió hazai vállalkozásból csaknem 1500 nagy-, 8 ezer közepes, 30 ezer kis- és 260 ezer mikroméretűt tartanak számon. Az összes vállalkozás közül 930 ezer a működők száma, ezekből 620 ezerben egyáltalán nincs foglalkoztatott. A kutató szerint jelenleg 40 ezer olyan magyar vállalkozás működik, amely "európai értelemben" is komolyan vehető.

A vállalatok profitabilitását vizsgálva elmondta: 2000-re a hazai cégek és a külföldiek között nincs igazán nagy különbség, ám az állami vállalatok ettől jelentősen elmaradnak.

Szólt arról is, hogy a rendszerváltás óta csaknem 20 milliárd dollár értékben áramlott be külföldi tőke Magyarországra, aminek 45 százaléka a privatizációs keretbe ment. Ezt az állam elsősorban adósságcsökkentésre fordította. Vértes András elmondta: ha nincs ez a beáramló működőtőke, akkor a hazai, belső tőkefelhalmozódás negatív lett volna.

(MTI)

Ajánlat:

GKI Gazdaságkutató Rt.

Magyar Tudományos Akadémia

Erasmus Közéleti Kommunikációs Intézet