Nyakunkon maradhat az aprópénz

Akár 6 milliárd eurónyi pénzérme maradhat a lakosságnál a jövő év elején lezajló pénzcserét követően - állítja két német közgazdász. A magyar jegybank is úgy becsüli, hogy a fémpénz zöme "elvész". A nyugati valuták érméit ma is kevés helyen és korlátozásokkal váltják be. A bankók is okoznak problémát: a legnagyobb címletű, azaz az új 500-as euró bankjegy az EU rendőri szervezete szerint - magas értéke miatt - növelheti a pénzmosást.

Közgazdászok számítása szerint a forgalomban lévő nemzeti valuták közel 1 százalékát nem fogják átváltani az Európai Monetáris Unióban. Az emberek nagy része ugyanis valószínűleg elfelejti, vagy csak nem tartja fontosnak, hogy időben beváltsa aprópénzét euróra. A keletkező veszteség összességében elérheti a 6 milliárd eurót (1530 milliárd forint), a másik oldalon viszont ennyit nyernek a pénzcserével az eurózóna kormányai. Arnd Huchzermeier és Ludo van der Heiden, a koblenzi egyetem és az inseadi pénzügyi főiskola professzorai azt javasolják, hogy a kiskereskedők, bankok és a pénzbedobós automatákat üzemeltető cégek ebből a pénzből kapjanak kárpótlást az átállás miatti veszteségeikért. Az Európai Központi Bank, amely az átváltás koordinálásáért felelős, korábban már elutasította a kompenzációs igényt, kijelentve, hogy mindenkinek ki kell vennie részét az euróra történő átállás költségeiből.

A magyar lakosság is várhatóan ráfizet az euró bevezetésére. Az MNB becslése szerint a forgalomból kikerülő kis címletű érmék forgalmi értéküket vesztve örökre a polgároknál maradnak. Fémpénzt ma is nehéz és költséges beváltani. A nagyobb bankok közül az OTP Bank csak angol font, svájci frank, német márka és osztrák schillingérmét (ez utóbbit csupán 5-ös címlettől) cserél be forintra, az összegre vetített 25 százalékos jutalék levonása mellett. A Budapest Bank 15 százalékos díjfizetés mellett váltja be 1-es címlettől a német márka és az osztrák schillingérmét. A CIB Banknál sem zárkóznak el a beváltástól, de a kondíciókat egyedileg határozzák meg az összeg és valutanem ismeretében.

A Raiffeisen Banknál a schilling és a márka fémpénzt csak úgy fogadják be, ha az ügyfél az összeget rögtön forint- vagy devizaszámlára helyezi. Az aprópénzt, azaz a fém váltópénzt azonban egy bank sem vesz. Egyes pénzintézetek a hozzájuk fordulókat a Tichi Kft.-hez küldik. A Nyugati Pályaudvarhoz közel dolgozó pénzváltónál a Magyar Hírlap érdeklődésére elmondták: tudomásuk szerint az egyedüliek az országban, akik lényegében korlátozás nélkül váltanak be különféle fémpénzeket, természetesen a bankjegyeknél alacsonyabb árfolyamon.

Az EU rendőri szervezete, az Europol dolgát viszont a nagy címletű, 200-as és 500-as euró bankjegyek nehezítik, mert a pénzmosás növekedésétől tartanak. Az eurózóna 12 országa közül 11-ben a legnagyobb értékű bankjegy jóval kevesebbet ér, mint a forintban 128 ezret kitevő 500 eurós. Luxemburgban például a legértékesebb bankjegy ma 5 ezer frankos, az 500 eurós értéke viszont ennek négyszerese. Görögországban az 500 eurós 17-szer annyit ér, mint a ma még forgalomban levő legmagasabb címletű drahma. Sőt, a legnagyobb címletű USA dollár, a 100 dolláros is alig 125 eurót ér. Michael Levi, a Cardiff Egyetem kriminológiai professzora, a Financial Timesnak egyenesen úgy nyilatkozott: "Ha egy olyan rendszert kívánnánk tervezni, amely kifejezetten a pénzmosást segíti elő, akkor a nagy címletű euró bevezetése felelne meg leginkább ennek a kívánalomnak."

Papp Emília, Rockenbauer Nóra

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Magyar Nemzeti Bank 

Korábban:

Fantáziadús variációk a pénzek megsemmisítésére 
(2001. június 5.)

Az európaiak többsége szereti az új közös pénznemet 
(2001. május 31.)