Egyelőre nem drágulnak a mobiltelefonok

Vágólapra másolva!

Nyugat-Európában a jelek szerint megállt a mobilpiac dinamikus bővülése: az elmúlt években, aki akart, már vásárolt telefont magának. A piaci trendek megváltoztatták a távközlési cégek üzletpolitikáját is, amelyben a készülékek ártámogatása egyre kevesebb szerepet kap. A mobilok ára így jelentősen emelkedik, a kereslet pedig csökken. Az Üzleti Negyed által megkérdezett szakértő szerint Magyarországon ez a piaci trend még körülbelül két évig nem érvényesül.

Vágólapra másolva!

mobiltelefon piac mobilpiac Nyugat-Európa Üzleti Negyed távközlés Magyarország

Több távközlési szakértő és cégvezető úgy véli, hogy a mobilpiac elmúlt években tapasztalható dinamikus nyugat-európai bővülése idén már nem folytatódik. Az uniós tagországokban a lakosság több mint 60 százalékának van mobiltelefonja, ami szerintük azt jelenti, hogy a piac telítődött, vagyis aki akart, már vásárolt készüléket magának.

Távközlési szakértők úgy nyilatkoztak, hogy a megváltozott piaci helyzet módosította a mobilcégek stratégiáját. Korábban a vállalatok elsődleges célja az ügyfélszám növelése volt, aminek elsődleges eszközét a készülékek ártámogatása jelentette. John Tysoe, a WestLB Panmure távközlési elemzője a BBC-nek azt mondta, hogy a jelenlegi helyzetben már nincs értelme a sokszor irreálisan magas készülékár-támogatások fenntartásának. Hozzátette: az ügyfélszám bővülésével szemben egyre nagyobb jelentősége lesz az egy ügyfélre eső árbevétel növelésének. A brit piacon például már érezhető a stratégia módosulásának hatása: tavasszal a készülékárak jelentősen emelkedtek, és májusban a kereslet már érzékelhetően csökkent.

Magyarországon ezek a piaci trendek még legalább két évig nem érvényesülnek, így itthon nem kell a készülékek drágulására számítanunk - mondta az Üzleti Negyednek Suba János, a Pannon GSM sajtó és információs igazgatója. A szakértő kijelentette: jelenleg a lakosság mintegy 38 százalékának van mobiltelefonja, és ez az arány a várakozások szerint az év végére 50 százalékosra emelkedik. Suba János becslése szerint például az Angliára jellemző 65 százalékos elterjedtségi szintet mintegy két év múlva érheti el Magyarország, és addig a készüléktámogatások jelenlegi rendszere minden bizonnyal fennmarad. A szakember szerint a magyar piac növekedési korlátai már most jól előre jelezhetők: a hátrányos helyzetű térségekben élők és a létminimum körüli jövedelemmel rendelkezők a közeljövőben nem lesznek egyik mobilcég ügyfelei sem, így a piac a nyugat-európainál 10-15 százalékkal alacsonyabb elterjedtségi szint esetén lesz telített.

Az igazgató felhívta a figyelmet még egy piaci folyamatra, amely a készülékárak drágulása ellen hat: a telefonpiac keresleti helyett kínálativá vált az elmúlt időszakban. Míg néhány évvel ezelőtt nagyobb volt a kereslet a mobilok iránt, mint a piaci kínálat, addig az elmúlt időszakban a távol-keleti gyártók megjelenését követően már túlkínálat van, így a mobilcégek kedvezményes készülék-ajánlatai könnyen fenntarthatók.

A hazai fogyasztói szokásokat vizsgálva a GfK Piackutató Intézet megállapította: egy átlagos ügyfél - a mobiltársaság által kínált kedvezményeket kihasználva - átlagosan kétévente cseréli készülékét.

Suba János értékelését alátámasztja a Bell Research piackutató nemrég megjelent felmérése is, amely szerint a magyar távközlési piacon a közelmúltban megtörtént az áttörés: ma már több a mobil-, mint a vezetékes előfizető. A cég a mobilpiac idei nagyságát 355 milliárd forintosra becsüli, ami éves összevetésben 34 százalékos növekedést jelent.

Ami a világ többi részén érvényesülő trendeket illeti, az EMC World Cellular Database mobilkutató szervezet szerint a legdinamikusabban az ázsiai piac bővül, míg Afrika növekedési üteme is jelentős lesz. A növekedési ütemek közötti különbség a Világgazdaság elemzése szerint átrendezi a mobiltelefon-gyártó cégek rangsorát: az ázsiai piacon jelentős pozíciókkal rendelkező Samsung és Siemens világpiaci részesedése nő, míg a Nokia piaci helyzete várhatóan romlik.

(Üzleti Negyed)