Sürgős segítségre szorulnak a kisvállalkozások

A kis- és középvállalkozások lehetnek a forint tízszázalékos felértékelődésének legfőbb vesztesei. A kormány segítséget ígért az érintett cégeknek. A Magyar Fejlesztési Bank egykori vezérigazgatója az okos lány Mátyás királynak adott ajándékához hasonlítja a tervezett támogatási módszereket.

A Magyar Nemzeti Bank május 4-től kétszer 15 százalékosra szélesítette ki a forint árfolyamsávját. Az intézkedés hatására alig több, mint két hónap alatt a dollár 4,6, az euró 9,7 százalékkal lett olcsóbb. A forint árfolyamsávjához viszonyítva pedig valamivel több, mint 10 százalékkal erősödött a nemzeti valuta. A korábbi árfolyam-politika mellett az euró 268, a dollár pedig 317 forintba kerülne.

Több ezer kisvállalkozás érezheti az árfolyamváltozás negatív hatásait - véli Kállay László, a Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet igazgatója. A hazai export mintegy 20 százalékát ugyanis a kis- és középvállalkozások bonyolítják. Az árfolyam-növekedés legnagyobb vesztesei pedig a terméküket exportáló, illetve az idegenforgalmi vállalkozások. A kivitelre termelő társaságok gyártmányai ugyanis drágulnak, s ez szűkíti az értékesítési lehetőségeket. A turizmusból élő cégek termékei szintén drágábbá válnak a külföldiek számára, s ez az idegenforgalmi szolgáltatások iránti kereslet mérséklődését idézheti elő. A kiscégek veszteségei ma még pontosan nem mérhetőek fel, az azonban szinte bizonyos, hogy több tízmilliárd forintra tehetők. A Központi Statisztikai Hivatal májusi adatai szerint átlagosan 1,5 százalékos árcsökkenésre kényszerültek a magyar exportőrök annak érdekében, hogy a termékeik iránti keresletet fenntartsák.

Az igazgató szerint az érintett vállalkozói körön belül a forint erősödése azokat a cégeket sújtja a leginkább, amelyek termékei nagyobb hazai hozzáadott értéket tartalmaznak, hiszen produktumaik árában több "erős" forintban kifizetett alapanyag, szolgáltatás jelenik meg. Az ilyen társaságok nagy részének gondjait tetézi, hogy - mivel többségük a külföldi nagyvállalatok beszállítója vagy bérmunkát végez külhoni megrendelésre - éves szerződés alapján, rögzített áron dolgozik. Emiatt ezeknél a cégeknél az árfolyamveszteség közvetlen deficitként jelentkezik, s ez végképp ellehetetlenítheti az alacsony profitszint miatt amúgy is a működőképesség határán tevékenykedő vállalkozásokat.

Rév András, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a Népszavának elmondta: az árfolyamváltozás mintegy tíz százalékkal rontotta az exportvállalkozások eredményeit.

Az alelnök szerint félő, hogy a forinterősödésnek hosszú távon exportvisszafogó hatása lesz. Úgy véli, a kormányzatnak - valamilyen pályázati rendszer keretében - mindenképpen sürgősen segítséget kellene nyújtania a kisvállalkozóknak.

A kis- és középvállalkozások problémáját a kormány is érzékelte. Orbán Viktor miniszterelnök június 7-én azt mondta, hogy a forint árfolyamának 10 százalék fölötti eltérése az árfolyamsáv közepétől már veszélyt jelent a kis- és közepes vállalkozásokra. Ezért tárgyalni kell velük arról, hogy mit lehet tenni a helyzet kezelése érdekében. A kormány két héttel ezelőtti ülésén pedig már úgy döntött, hogy szükség esetén támogatásban részesíti a kisvállalati kört. A Gazdasági Minisztérium ugyan csak július végére dolgozza ki végleges javaslatait, azt azonban már a héten bejelentették, hogy árfolyam-kockázati biztosítást vezetnek be a Magyar Exporthitel Biztosító Rt.-nél. Felmerült az is, hogy az exportra termelő vállalkozások kedvezményes kamatozású hitelt kaphassanak az Exim Banktól.

Az okos lány Mátyás királynak adott ajándékához hasonlította a tervezett intézkedéseket Huszty András, a Magyar Fejlesztési Bank egykori vezérigazgatója. Szerinte az Exim Bank által nyújtott kamattámogatás azért kétes segítség, mert a kis- és középvállalkozások kockázatosságuk miatt ritkán tudnak a bank ügyfelévé válni. Az árfolyam-kockázati biztosítás pedig üzleti forma, amelynek ára van, és az azzal kapcsolatos költségeket és veszteségeket maguk a biztosítócégek állják.

Huszty András szerint a gazdasági szereplők nem készültek fel ekkora pénzügyi változásra. A forint erősödése az átlagosnál jobban érinti a kis- és középvállalkozások gazdálkodását, mert azok jellemzően hazai munkaerővel, hazai nyersanyaggal állítják elő kivitelre szánt termékeiket. Szerinte a kis- és középvállalkozások egyébként is rendkívül sérülékenyek, mert kevés tőkével működnek, nehezen jutnak hitelhez. Emiatt nyereségük nagyon kevés, és ekkora árfolyamváltozás hatására az még tovább csökkenhet. Sok társaság közülük veszteségessé válhat. Ezért a kormánynak a kilátásba helyezettnél több és hatékonyabb segítséget kellene nyújtania az érintett társaságoknak. A szakember azonban fontosnak tartja, hogy a támogatás ne egyedi, hanem normatív legyen.

Kállai László szerint azonban szinte lehetetlen egységes, normatív támogatási rendszert kidolgozni a vállalkozások megsegítésére, hiszen az árfolyam-emelkedés nem egyformán érinti az exporttal, illetve az idegenforgalommal foglalkozó cégeket sem. A kormányzat közvetlen exporttámogatásban nem részesítheti a vállalkozásokat, mivel azt tiltják nemzetközi megállapodások. Az egyszeri költségvetési támogatás amúgy sem segítene a "folyamatos" veszteséget elszenvedő cégeken. Az árfolyam-biztosítás ugyan a jövőben mérsékelheti a társaságok gondjait, ám az eddig elszenvedett károkat nem csökkentheti. Az igazgató úgy látja: leginkább megfelelő, hosszú távon is alkalmazható megoldás az lenne, ha az exporttal foglalkozó vállalkozások javítanának a termelékenységükön.

A vállalatok árfolyamkockázatának ellensúlyozása érdekében az árfolyam-kockázati biztosításokra és a határidős devizapiac kiépülésére is szükség van - véli Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Giczi József, Illés József

(Népszava)

Korábban:

Vegyes hatásokkal járt a forinterősödés
(2001. június 26.)

A jegybank milliárdokat veszített a forint erősödésén
(2001. június 9.)