Az EU-csatlakozás erősíti a versenyt a bankszektorban

Az európai uniós csatlakozást követő években várhatóan a GDP növekedéséhez közeli, vagy azt meghaladó mértékű növekedést produkálhat a bankszektor, ám a szervezetek jövedelmezősége valószínűleg csökkenni fog. Az egyre stabilabbá váló magyar gazdaság, az alacsonyabb infláció és a mérséklődő kamatok hozzájárulhatnak majd a banki hitelexpanzióhoz.

Zsámboki Balázs, a Magyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénzügyi stabilitásról című tanulmányában úgy véli: a legjelentősebb hazai bankok sem elég nagy méretűek ahhoz, hogy számottevő tényezői lehessenek az egységes európai piacnak. Ennek következtében az egyetlen jelentős hazai tulajdonú bank is a külföldi bankok felvásárlási célpontjává válhat.

A szerző leszögezi: az európai uniós csatlakozás tovább erősíti majd a bankszektor szereplői közötti versenyt. Ennek következtében várható a kamat- és a jutalékbevételek csökkenése, bár az utóbbi akár nőhet is az univerzális banktevékenység kiterjesztésével.

A jövedelmezőség romlása szigorúbb költséggazdálkodásra kényszerítheti a bankokat, ami a működési költségek lefaragását, a fiókhálózat racionalizálását és hatékonyabb munkaerő gazdálkodást eredményez. Várható, hogy a bankcsoportokon belül a jövedelemtermelés egyre nagyobb része kerül a nem banki pénzügyi intézményekhez.

Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyereségingadozás igazi forrása a kamatbevételek helyett a hitelezési veszteségek és a céltartalék-képzés változása – sorolja a szerző a bankszektorban várható változásokat.

Magyarországon a bővülő gazdaság javítja az ügyfelek hitelfelvevő képességét, ezzel a bankok jövedelmezőségét. Másrészt az új ügyfelek meghódítása pótlólagos kockázatvállalással jár, ami negatívan hathat a nyereségre. Valószínűnek tűnik, hogy a két ellentétes folyamat a következő években egyensúlyban marad, ha csak egy váratlan gazdasági vagy ingatlanpiaci összeomlás értéktelenné nem teszi a banki portfoliókat.

Bár Magyarországon is megfigyelhető ma már a szektor koncentrációja, ez jóval alatta marad más hasonló méretű európai országokénak. Ezért az uniós csatlakozás után a koncentráció nőni fog, a kisebb bankok megszűnnek vagy erőteljesen specializálódnak.

Összességében az várható, hogy az egyre stabilabbá váló magyar gazdaság, az alacsonyabb infláció és a mérséklődő kamatok hozzájárulnak majd a banki hitelexpanzióhoz. Ebben az üzletágban várhatóan egyre nagyobb súlyt képviselnek a közepes- és kisvállalatok, valamint a lakosság. E szereplők hitelfelvevő képessége a gazdasági növekedésnek és a reáljövedelmek emelkedésének köszönhetően javulni fog, ami csökkenti a bankok kockázatát. A tapasztalatok szerint a hitelezés felfutása tendenciaszerűen meghaladja a gazdasági növekedést.

Kockázati tényező lehet a gyors növekedés által előidézett ingatlanpiaci boom folytatódása. Mivel a hirtelen ingatlanáresések több országban komoly bankcsődökhöz vezettek, ezért a szerző figyelmeztet arra, hogy ezt a folyamatot Magyarországon is figyelemmel kell kísérni.

A magyar ingatlanárak növekedése ma még ugyan egy természetes felzárkózási folyamat részének tekinthető, ám a dinamizmus fennmaradása már rendszerszintű kockázatot jelent. A magyar bankok kockázata azonban még nem jelentős ezen a területen.

A tanulmány megállapítja, hogy a nem banki közvetítő rendszer alulfejlett az EU tagállamokban tapasztalhatóhoz képest, így várhatóan a csatlakozást követően ez a szektor gyorsan fog növekedni. A folyamatot erősíti a népesség öregedése is, ami a hosszú távú megtakarítási formák felértékelődését okozzák. Ezek a tényezők megnehezítik a bankok számára a növekedést, így a piaci aktivitás bővülése elsősorban a bankcsoport nem banki tagjait érinti majd.

(MTI)

Ajánlat:

Az Üzleti Negyed bank rovata