Visszavetheti az idegenforgalmat a horvát politikai válság

A háborús bűnökkel vádolt horvát tábornokok kiadása politikai válságba sodorhatja Horvátországot, ami elriaszthatja a turistákat, és ezen keresztül jelentősen gyengítheti a gazdaság teljesítményét - írja keddi elemzésében a BBC. A hírszolgálat emlékeztet: a tavaly hatalomra került kormány nem tudott érdemben mit kezdeni a magas árszínvonallal és munkanélküliséggel, és nem tudta letörni az állami újraelosztás szokatlanul magas mértékét sem.

A horvát kormány a hétvégén úgy döntött, hogy kész kiadni két, háborús bűnökkel vádolt tábornokot a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A határozat súlyos politikai feszültséget eredményezet: benyújtotta lemondását négy miniszter, és Ivica Racan kormányfőnek tüntetések sorozatával, és egy kétes kimenetelű parlamenti bizalmi szavazással kell szembenéznie.

A politikai bizonytalanság elriaszthatja a turistákat, ami súlyosan érintheti a horvát gazdaságot, hiszen az ország GDP-jének 15 százaléka az idegenforgalomból származik - írja elemzésében a BBC. Hivatalos horvát adatok szerint az elmúlt időszakban évente 15-20 százalékkal nőttek az ország idegenforgalomból származó bevételei, és elsősorban ennek köszönhető az elmúlt évek egyenletes, 4-5 százalékos gazdasági növekedése. Idén a fejlődés üteme lelassul: többek között a macedón válság hatására a várakozások szerint a gazdaság mindössze 2,7 százalékkal bővül.

A BBC által megkérdezett szakértők úgy vélik, hogy a horvát gazdaság elég erős ahhoz, hogy a növekedési ütem visszaesését nagyobb nehézségek nélkül átvészelje. A balkáni háborúk összességében mintegy 40 százalékkal csökkentették ugyan az ország GDP-jét, de Horvátország még így is jóval gazdagabb, mint a háború sújtotta többi balkáni ország.

A BBC elemzése felhívja a figyelmet arra is, hogy a mostani politikai válságtól függetlenül a horvát gazdasági reformok meglehetősen vontatottan haladnak. A legfőbb problémát az állami újraelosztás GDP-hez viszonyított, rendkívül magas aránya jelenti, ami magas adókulcsokat és rendkívül magas árszínvonalat eredményez. A benzin például annyiba kerül, mint Németországban, és sok horvát a jelentős árkülönbségek miatt a környező országokba jár bevásárolni. Az árszínvonallal okolható leginkább a létminimumon élők magas száma, és a 22 százalékos munkanélküliség is.

Az elemzés szerint a megoldást a magánosítás felgyorsítása jelenthetné: a kabinetnek így nem kéne támogatnia a gyengén teljesítő állami vállalatokat, ami a költekezés visszaszorítását és a jóléti kiadások bővülését eredményezhetné.

A horvát kormány elsősorban saját helyzetének stabilizálására és a túlélésre összpontosít a hosszú távú gazdaságpolitika kidolgozása helyett, így a gazdasági nehézségek megoldása egyelőre várat magára - zárja elemzését a BBC.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Kész Hágába menni a horvát tábornok
(2001. július 9.)

Önerőből állhat talpra a jugoszláv gazdaság
(2001. június 28.)