Gyengébb szezonra számítanak az üdítőital-gyártók

Később kezdődött és eddig hűvösebb is a nyár, mint tavaly. Ezzel magyarázzák az üdítőital-forgalmazó cégek, hogy eddig gyenge évük van. Az időjáráshoz hasonlóan a fogyasztói szokások is változékonyak: előretörnek a kalóriaszegény üdítők és az ásványvizek, egyre népszerűbbek a nosztalgikus szomjoltók is. A GfK felméréséből kiderül: húsz százalékkal kevesebbet költünk üdítőkre, mint tavaly.

Az üdítőitalok piaca nagyon érzékeny az időjárására. Idén később érkezett a meleg és emiatt egyes termékcsoportok forgalma nem érte el a tavalyit, amikor korábban kezdődött a nyár - mondta el Kiss Gáborné, a Magyarországi Üdítőital, Gyümölcslé és Ásványvízgyártók Szövetsége titkára. Természetesen a második fél évtől is sok függ, mert egy hosszú forró időszak még növelheti a cégek bevételeit. Az időjáráson kívül a dráguló cukor és a forinterősödés is sújtja az iparágat. Az üdítőital-gyártók évi 100 ezer tonna cukrot használnak föl, és ezért most többet kénytelenek fizetni, mint korábban. Az export is megnehezült a forint árfolyamszélességének kiterjesztése miatt. Ráadásul idén kevesebb gyümölcs termett, s ez fölhajthatja az árakat. A magyar gyümölcslépiac 80 százalékát öt cég birtokolja, a Sió, a Rauch, a Szobi Szörp, az Elva és az Olympus. A szénsavas üdítők szegmensében vitathatatlan a Coca-Cola és a Pepsi-Cola 80 százalékos aránya. A cégek nem szívesen nyilatkoznak sem piaci részesedésükről, sem pénzügyi helyzetükről. Érthető ez az óvatosság a rendkívül kiélezett versenyben, amikor látványosan jönnek föl a régi márkák, a Márka, a Traubi és hamarosan a Bambi.

A Canadean kutatásai szerint hazánkban a light (kalóriaszegény) üdítőpiac a legutóbbi időkig viszonylag alacsony szinten stagnált, de az elmúlt egy-két évben jól érezhető növekedés kezdődött. 2000-ben a csökkentett kalóriatartalmú italok eladása nyolc százalékkal emelkedett, az idei előrejelzések tízszázalékos piacnövekedést ígérnek.

A Pepsi-Cola adatai szerint nem csökkent a kólafélék hazai fogyasztása sem. Barta Zsolt, a cég PR-menedzsere lapunknak elmondta: a kólafogyasztás mennyisége nem csökkent az utóbbi három évben, de a kalóriaszegény típusok aránya jelentősen emelkedett a klasszikus változat rovására.

Khalil Younes, a Coca-Cola Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: egyre keresettebbek a hagyományos, "nagymama" ízek, mint a vadmálna. Ezzel az amerikai üdítőital-birodalom gesztust tett a tradicionális magyar ízek felé, hiszen a fiatalok is szeretik a megszokott italokat.

A Pepsi tapasztalatai szerint a gyümölcsös ízesítésű szénsavas üdítők piacán egyre csökken a klasszikusnak számító narancs- és citromízek részesedése. A fogyasztók egyre inkább az új ízeket keresik. Barta hozzátette: a piacból egyre nagyobb részt hasítanak ki a nagy kereskedelmi láncok saját márkái, az úgynevezett "B" kategóriás üdítők, amelyek olcsó árukkal hódítanak vásárlókat.

Ezek mellett az ásványvíz részesedése emelkedett a legdinamikusabban az alkoholmentes italok piacán belül. Egy év alatt 27,8 literről 39,2 literre növekedett az egy főre jutó éves ásványvízfogyasztás, ez azonban még mindig jelentősen elmarad az európai átlagtól. A kereslet várhatóan a következő években is tovább bővül, ezen belül a külföldön palackozott vizek arányának növekedésére lehet számítani.

A gyümölcslépiacon erősen tartják magukat a régi, megszokott ízek. A Nielsen adatai szerint a hazai piacot a hagyományos aromák (narancs, alma, őszi) uralják, a fogyasztás 75 százaléka korlátozódik e három "alapízre". Szokody Ágnes, a Sió kereskedelmi szakembere szerint az almalé aránya kismértékben csökkent, ennek megfelelően az "egyéb ízek" kategóriájába tartozó új termékek eladási mutatói emelkedtek.

A gyümölcsleveket gyümölcstartalmuk alapján négy nagy csoportra lehet osztani. A 100 százalékos italokat juice-nak, 25 és 99 százalék között nektárnak nevezik. Nyugaton szinte csak ezt a két típust forgalmazzák. Hazánkban azonban a 12 és 24 százalékos töménységű drinkeket és a 0 és 11 százalék közötti üdítőitalokat is sokan vásárolják. Szokody Ágnes szerint a magyar piac a gyümölcslevek tekintetében is a "szélsőségek" felé húz, azaz egyre nagyobb a 100 százalékos és a 11 százalék alatti gyümölcslevek aránya. A teljes piac mintegy 20 százalékát adja a felső kategóriás, míg közel 12 százalékát teszi ki az üdítőital.

Minden üzletága bővülő értékesítésének javára írta csütörtökön a PepsiCo amerikai élelmiszer-ipari konszern, hogy a folyó üzleti év második negyedévben nyeresége 16 százalékkal nőtt: 652 millió dollár lett az egy évvel korábbi 563 millióval szemben. Az egy részvényre jutó profit így 44 cent az elemzői konszenzusban szereplő 43 cent helyett. A PepsiCo nettó árbevétele 5,28 milliárd dollárra emelkedett az egy évvel korábbi 4,93 milliárd dollárról.

Spanyol kólaklipek

A Coca-Colánál megszűnt a reklámfilmek központi gyártása, ma már a világ 13, úgynevezett kreatív központjában készülnek ezek a munkák. A nemzeti cégek maguk dönthetik el, melyik stúdió klipjeit használják föl. Magyarországhoz a lengyel kreatív központ van a legközelebb, a lelki hullámhosszunk mégis közelebb áll a mediterrán országokéhoz, így inkább a spanyol, francia klipek alkalmasak a hazai kampányok támogatására. Egy fölmérés egyébként azt is kimutatta, hogy a magyar fiatalok közelebb állnak ízlésvilágukban az ausztrál vagy az amerikai kortársaikhoz, mint jó néhány közelebbi-távolabbi szomszéd nép hasonló korú csoportjaihoz.

Ötödével csökkent a fogyasztás

Az idén az első négy hónap tendenciái alapján a háztartások várhatóan 80 milliárd forintot költenek szomjoltó italokra, szemben a tavalyi csaknem 100 milliárd forinttal - derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. Az intézet adatai szerint tavaly sörre 36,8 milliárd forintot, szénsavas üdítőitalra 23,6 milliárdot, gyümölcslére 17,7 milliárdot, ásványvízre pedig 13,3 milliárd forintot költött a lakosság. A fennmaradó összeg a szörp és a szódavíz között oszlik meg. A legutóbbi felmérésben a válaszadók 30 százaléka a különösen kedvelt italok közé sorolta a sört. Ez tizenkét évvel ezelőtt is hasonlóan alakult, akkor a megkérdezettek 34 százaléka választotta szomjoltásra.

Az idei év első négy hónapjában a megkérdezettek 61 százaléka fogyasztott rendszeresen ásványvizet, míg 1989-ben csupán 29 százalékuk. Továbbra is nő az ásványvíz fogyasztása Magyarországon, de már kisebb mértékben, mint korábban.

A legutóbbi vizsgálat szerint a válaszadók 60 százaléka iszik szívesen gyümölcslevet, arányuk az összes megkérdezetthez viszonyítva 12 év alatt gyakorlatilag nem változott, akkor 63 százalék volt. Az ásványvíz mellett továbbra is kedvelt ital a szóda, a felmérésben részt vevők 52 százaléka fogyasztja szívesen. A szénsavas üdítőitalok kedvelőinek aránya 1989 óta mintegy 25 százalékkal növekedett és az idei év első négy hónapjában elérte az 51 százalékot.

(Népszava)