A szövetkezetek többsége nem tud fizetni az üzletrészért

Vágólapra másolva!
A mezőgazdaság elmúlt évtizedben tapasztalható válsága olyan rossz pénzügyi helyzetbe hozta a mezőgazdasági szövetkezeteket, hogy többségük valószínűleg nem tudja majd visszavásárolni a külső üzletrészeket. Helyettük az államnak kell kifizetnie a rendelkezésre álló 30-33 milliárd forintból. A külsősöknek sem egyszerű a dolguk, jó pár nyomtatványt kell kitölteniük, hogy hozzájuthassanak a pénzükhöz.
Vágólapra másolva!

Valószínűleg az államnak kell majd felvásárolnia a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészeinek többségét, mert a közös gazdaságok zömének nem lesz arra pénze, hogy éljen elővásárlási jogával. Ez azt jelenti, hogy az 1200 hazai szövetkezet közül 700-ban az államnak kell kifizetnie az üzletrészek névértékét. A szövetkezetek siralmas pénzügyi helyzetét bizonyítja, hogy az agrártárcának a mezőgazdaság 1998-as és 1999-es helyzetéről készített jelentései egyaránt borúlátóak a társas vállalkozások jövedelmezőségével kapcsolatban. Három évvel ezelőtt egy hektár mezőgazdasági területre 3600 forint mérleg szerinti eredmény, 100 forint saját tőkére pedig 3,8 forintos adózás előtti eredmény jutott, ami rosszabb az egyéni vállalkozások hasonló mutatóinál. 1998-ban a társas vállalkozások 59 százalékánál volt pozitív a mérleg szerinti eredmény, egy üzemre átlagosan 18 millió forint nyereség jutott. A társas gazdaságok átlagosan 3,6 millió forintos mérleg szerinti eredményt produkáltak. A helyzet 1999-ben tovább romlott. Az üzemi eredmény hektáronként kevesebb mint 4 ezer forint volt, 100 forint saját tőkére pedig 3,1 forintos ráfizetés jutott. Egy átlagos társas vállalkozás 1999-ben már 4,9 millió forint mérleg szerinti veszteséget produkált.

A pénzhiány azonban csak az egyik probléma, amivel az üzletrészek felvásárlásánál szembe kell nézniük a szövetkezeteknek. A kormány által kezdeményezett akció következtében ugyanis a közös gazdaságoknak kell kiállítaniuk a 150-170 ezer külső üzletrész-tulajdonos igazolását, amelyekkel aztán azok felajánlhatják vagyonrészüket az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Üzletrész-hasznosító Kft.-nek. Többletmunkát jelent az is, hogy kiértesítsék a tagságot, amelynek a szövetkezet mellett ugyancsak elővásárlási joga van a külsősök vagyonrészére. A közös gazdaságok gondolkoznak azon, hogy adminisztrációs terheik csökkentése érdekében térítést kérnek az igazolások kiállításáért, ám ez valószínűleg komoly feszültséget teremt a vagyonukhoz hozzájutni kívánó külsősök körében.

A külső üzletrészek tulajdonosai, akik már tavasszal jelezték, hogy eladnák vagyonrészüket, azok az agrártárca megyei hivatalaitól levélben megkapják a visszaigényléshez szükséges iratokat. Ha valaki elmulasztotta jelezni az igényét, annak az Földművelésügyi Minisztérium (FM) hivatalát kell felkeresnie. Sikerre azok számíthatnak, akik maguk kapták a külső üzletrészt vagy úgy örökölték azt. A szövetkezet megkeresése előtt azonban nem árt ellenőrizni, nem ment-e csődbe vagy nem áll-e felszámolás alatt a gazdaság, mert ezekben az esetekben az állam nem fog fizetni a külső üzletrészért. Az iratcsomagban lévő "vételi ajánlat" egy példányát az üzletrész tulajdonosának magánál kell tartania, a kérelmet, a másik vételi ajánlatot és a szövetkezet nyilatkozatai címet viselő nyomtatványt pedig a szövetkezetnek kell elküldeni. Az "új igénybejelentő lapot" illetve az "üzletrész adásvételi szerződést" kitöltve az agrártárca megyei hivatalához kell eljuttatni. Ha a szövetkezet lemond elővásárlási jogáról és erről értesíti az FM-hivatalt, akkor az MFB kft.-je 45 napon belül kifizeti az üzletrész névértékét jogos tulajdonosának.

Mihálovits András

(Népszava)