Csökkentette kamatait az Európai Központi Bank

Vágólapra másolva!
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön 4,25 százalékra csökkentette 4,50 százalékról az irányadó rátáját, a kéthetes refinanszírozási kamatminimumot. A marginális hitelkamat ugyancsak negyed százalékponttal 5,25 százalékra, a betéti kamat pedig 3,25 százalékra csökkent 3,50 százalékról.
Vágólapra másolva!

Az EKB sokáig ellenállt a kamatcsökkentés idei amerikai és brit divatjának, de végül megtörtént, amit ipari körök hónapról hónapra hiába követeltek, elemzők hónapról hónapra jósoltak. Ernst Welteke, a banktanács tagja, egyben a Bundesbank elnöke szerdán úgy nyilatkozott, hogy az EKB-nak egyáltalán nem dolga a növekedést ösztönözni, hanem kizárólag az árstabilitásra vigyázni.

Az EKB az augusztusi jelentésében ismét megállapította, hogy a tavasszal gyorsan növekvő infláció valóban átmeneti tényezők következménye volt, és enyhülésre lehet számítani, és azt is elismerte, hogy a gazdasági növekedés gyengül az euróövezetben.

Az elemzőknek csak a nem túl nagy többsége jósolt kamatcsökkentést csütörtökre az EKB nyári szünete óta első értekezletén, de a jelek szerint azoknak volt igazuk, akik szerint nem lehetett tovább halasztani a dolgot. Az EKB az idén eddig csak egyszer csökkentette az irányadó rátát, május 10-én, negyed százalékponttal, messze elmaradva a konkurencia ütemétől.

A Bank of England augusztus 2-án az idén már negyedszer mérsékelte az irányadó kéthetes repókamatát, negyed százalékponttal 5,0 százalékra. A brit központi bank tizenegy havi változatlanság után idén februárban kezdte a csökkentéssorozatot, 6 százalékról indulva.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed augusztus 21-én pedig az idén már hetedszer csökkentette irányadó napikamatát, ez az utolsó negyed százalékpontos volt - 3,5 százalékra 3,75 százalékról - az addigi fél-fél százalékpontos lefaragások után.

Végül is a jelek szerint eldöntötte a kérdést, hogy a gazdasági lassulás és az infláció csökkenésének együttese nem hagyott érvet a banktanácsnak a további halogatásra, jóllehet Welteke szerdán optimálisnak minősítette az eddigi szintet az infláció és a gazdasági lassulás vonzásai és taszításai közepette. Az elemzők lefelé igazítják az idei növekedési előrejelzéseket, legutóbb, kedden, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) szivárgott ki, hogy a nemzetközi pénzintézet a szeptemberi jelentésében 2,0 százalékra rontja az euróövezet idei kilátását a májusban becsült 2,4 százalékról, a jövő évre vonatkozó jóslatot pedig 2,4 százalékra csökkenti az eddigi 2,8 százalékos becslésről. Közben az euróövezetben az infláció júliusban 2,8 százalékra a júniusi 3,0 százalékról és a májusi 3,4 százalékos nyolcéves csúcsról éves összevetésben. Még magasan az EKB 2 százalékos riadószáma fölött van, de az irányzat egyértelmű.

Az EKB döntése előtt nem sokkal 0,9084 dollár volt az euró a londoni bankközi devizapiacon, közvetlenül utána pedig 0,9084 euró, 0,0007 dollárral olcsóbb a szerdai későinél.

Csütörtökön tőzsdenyitáskor az euró 0,9081 dollár, fél órával később 0,9075 dollár volt - a szerda reggeli 0,9131 dollár helyett - Londonban.

A frankfurti értéktőzsde fő indexe, a DAX-30 a döntés előtt 10,17 pontos veszteségben volt a szerdai 5305,00 pontos záróértékéhez képest, közvetlenül utána pedig 21,07 pontos nyereséget ért el.

(MTI)

Ajánlat:

Európai Központi Bank