Eltúlzott nyilatkozatok a Széchenyi-terv hatásáról

2001.09.01. 12:30

Abszurdnak tartják a gazdaságkutatók Orbán Viktor és Matolcsy György azon kijelentéseit, amelyek szerint a Széchenyi-terv mentette meg a gazdaságot a visszaeséstől. A terv átütő sikeréről szóló nyilatkozatok azért félrevezetőek, mert nem veszik figyelembe, hogy a Széchenyi-terv mindössze 60-80 milliárdos forrásnövekedést jelent a korábbi évek során kiosztott gazdaságfejlesztési támogatások összegéhez képest. 

Értetlenségüket fejezték ki a gazdaságkutatók a Széchenyi-terv gazdasági hatásaira vonatkozó nyilatkozatokkal kapcsolatban. Ismeretes, a több tucat támogatási pályázatot egyesítő gazdaságfejlesztési programról Matolcsy György gazdasági miniszter azt mondta: ez másfél százalékkal járul hozzá Magyarország várhatóan 4-4,5 százalékos gazdasági növekedéséhez. Ha a Széchenyi-terv nem indította volna be hazai forrásokból a gazdasági növekedés motorjait, a bővülés üteme lassult volna, hiszen a világgazdasági környezet is kedvezőtlenebbé vált - tette hozzá. Ezeket a gondolatokat lényegében megismételte később Orbán Viktor miniszterelnök is, annyi módosítással, hogy ő már arról beszélt: a Széchenyi-terv nélkül 3,5 százalékra esett volna vissza a gazdasági növekedés a nemzetközi keresletcsökkenés miatt, így viszont elérheti az 5 százalékot is.

Szakértők a nyilatkozatokban szereplő számokat és azok indoklását is erőteljesen vitatják. A Népszava által megkérdezett közgazdászok egytől egyig úgy vélik: félrevezető módon tálalja a kormány a Széchenyi-terv gazdasági hatásait. Úgy beszélnek a program keretében támogatott fejlesztésekről, mintha ezek kizárólag a nagy propaganda-hadjárattal kísért állami támogatások miatt valósulnának meg.

Ugyanakkor, mint Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke is leszögezte, a támogatások nélkül is végrehajtották volna a fejlesztések nagy részét a vállalatok, legfeljebb saját tőkéjükből vagy hitelből finanszírozták volna.

A kormány megnyilatkozásai különösen akkor megtévesztőek, amikor a Széchenyi-terv a nemzetgazdasági összberuházáshoz való hozzájárulását veszik számba - vélik szakértők. Matolcsy György múlt csütörtöki előadásában például azt mondta: az eddig kiosztott 300 milliárd költségvetési forint mintegy ezermilliárd forintot mozgatott meg a gazdaságban. Ez az adat azért félrevezető a laikusok számára, mert azt a képzetet kelti, mintha az állami pénzek valamilyen titokzatos módon megháromszorozódtak volna - vélik. Pedig csupán arról van szó, hogy a vissza nem térítendő támogatások elnyeréséhez szükséges - általában kétharmad résznyi - vállalkozói saját részt is hozzászámolják a kiosztott támogatásokhoz a Széchenyi-terv eredményességéről szóló nyilatkozatokban. Az a kétharmad azonban a vállalkozók saját pénze, amit a terv nélkül is elköltöttek volna.

Tavaly (azaz a Széchenyi-terv kihirdetése előtt) összesen körülbelül 2000 milliárdnyi beruházást indítottak el a magyar vállalkozások. Ezek jelentős része is állami támogatásban részesült, hiszen a Széchenyi-terv idei, 300 milliárdos kereténél mindössze 60-80 milliárddal kevesebbet osztottak ki a pályázatokra. A kormány nyilatkozataiból azonban sokan arra következtethetnek, hogy a Széchenyi-terv kerete a tavalyi támogatások összegénél nem 60-80 milliárddal nagyobb, hanem 300 milliárddal.

Az, hogy a Széchenyi-terv a nemzeti bruttó össztermék (GDP) bővülését 1,5 százalékkal növelné, szintén kétségbe vonható. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a 60-80 milliárdos támogatási többlet nagymértékben befolyásolhatja a 14 ezer milliárdos GDP-t, még akkor sem, ha a támogatott beruházások teljes értékét figyelembe vesszük - fejtette ki lapunknak Akar László. Szerinte a növekedés üteme azért nem csökken számottevően, mert egyrészt az amerikai gazdasági válság hatása csak közvetve, "megszűrve" jelentkezik hazánkban, másrészt pedig azért, mert a lakosság fogyasztási kedvének emelkedése ellensúlyozta a külföldi kereslet csökkenését.

Matolcsy György nyilatkozata alapján úgy tűnik, hogy a augusztusra már a Széchenyi-terv egész éves keretét kimerítették a támogatást nyert pályázatok. Eredetileg 295,5 milliárd forintot szavazott meg a parlament a terv idei ráfordításaira, ebből információink szerint mintegy 28 milliárdot már ki is fizettek az első fél évben. A támogatási kereteket mindesetre valószínűleg bővíteni fogják a programokért felelős minisztériumok. A költségvetési törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a jövő évi - eredetileg 330,8 milliárdos - keret rovására 40 százalékkal növeljék a Széchenyi-terv pénzügyi forrásait idén. A Gazdasági Minisztériumnál (GM) a keretek időarányos felhasználása jellemzően 80 százalékos, és minden, a tárcához tartozó programban található olyan pályázat, amelynek kerete már szeptemberre elérheti a 95 százalékos kihasználtságot. A GM eddig összesen 41,6 milliárdot osztott ki a 7 felügyelete alá tartozó pályázatcsomag 2143 nyertesének. Ennek több mint felét a turizmusfejlesztési (17,4 milliárd) és a vállalkozáserősítő program (12 milliárd) pályázataira fordították. (A turizmusfejlesztési programra idén összesen 25,5 milliárdot, a vállalkozáserősítésire pedig 12,2 milliárdot különítettek el a költségvetésben.) A költségvetési többletből egyébként a minisztériumnak további 25 milliárdot ígért a kormány.

A Széchenyi-terv legdrágább "fejezeteiből", az autópálya-építésre és a lakásprogramra szánt pénzekből alig költöttek. Az idei évre előirányzott mintegy 130 milliárd sztrádapénzből kevesebb mint 40 milliárd került ki az államkasszából. A lakásprogram 69,9 milliárdos keretéből pedig mindössze 8,5 milliárdot osztott ki a programért felelős GM. A regionális gazdaságfejlesztési program előirányzott 5 milliárdjából is csupán 1 milliárd fogyott el a GM pályázati információs központjának adatai szerint. A fenti információk alapján azonban felmerül az a kérdés: ha a Széchenyi-terv 295,5 milliárdos keretéből csak a fenti programok forrásait tekintve mintegy 155 milliárd maradt elköltetlen, akkor mire ment el az a 300 milliárd forint, amelyet a gazdasági miniszter szerint eddig költöttek el a Széchenyi-terv programjaira?

Dóra Melinda Tünde

(NÉPSZAVA)