Az Egyesült Államokbeli munkanélküliségi ráta 1997 szeptembere óta nem látott magasságot ért el: 4,9 százalékos volt augusztusban, ami 0,2 százalékponttal meghaladja a legpesszimistább elemzők jóslatait is. Az elemzői várakozások átlaga 4,6 százalék volt.
A vártnál nagyobb munkanélküliség elsősorban annak köszönhető, hogy a "remélt" 40 ezer munkahelymegszűnés helyett 113 ezerrel csökkent az amerikai gazdaság mezőgazdaságon kívüli szektoraiban betöltött állások száma. Az elemzők várakozásának megfelelően alakult viszont az átlagos bérköltség-növekedés, ami 4 centes emelkedés után 14,38 dolláron áll. Ez 0,3 százalékos változást jelent.
A hír hallatán, Londonban a dollár 90,01 dollárcentre esett az euróval szemben a korábbi 89,40 körüli szintről. A legfőbb New York-i határidős indexkontraktusok is gyengültek: a Dow futures a korábbi nyereségből az adat nyilvánosságra hozatala után 0,53 százalékos veszteségbe fordult. A határidős Nasdaq-100 hasonlóan nehezen viselte a rossz hírt: 1,06 százalékos mínuszt ért el.
Az augusztusi adatokban nagy szerepet játszik a feldolgozó szektor munkahelyállományának csökkenése. A gyáriparban egy hónap alatt 141 ezerrel lett kevesebb a munkahelyek száma. Tavaly június óta több mint egymillió munkahely szűnt meg a szektorban. A héten közzétett beszerzőimenedzser-index azonban arra utal, hogy az amerikai gyáripar lassan kilábal a recesszióból.
Egyes amerikai elemzői aggodalmak szerint a munkanélküliség folyamatosan tovább növekszik majd, ami csökkentheti a társadalom fogyasztási hajlandóságát. Ez hosszabb távon a termelés visszaszorítását eredményezheti, ami indokolttá teheti a Federal Reserve újabb beavatkozását. A Fed az idén eddig hétszer, összesen 300 bázisponttal 3,5 százalékra csökkentette az irányadó egynapos kamatot, igyekezvén felgyorsítani az egyre lassabb amerikai gazdasági növekedést.