Kedvezőbb lesz januártól a nyugdíjszámítás

Januártól megszűnik a pályakezdő fiatalok kötelező nyugdíjpénztári tagsága, amennyiben a honatyák megszavazzák a kormány javaslatát. Ez az egyetlen, ami megvalósulhat Orbán Viktor miniszterelnök húsvéti bejelentéséből, melynek leglényegesebb eleme a nyugdíjreform felülvizsgálata, illetve a nyugdíjkorhatár eltörlése volt. A kormányfő júniusra ígérte a javaslatok kimunkálását, ám azóta kiderült, hogy ebben a ciklusban nem várhatóak átfogó változtatások.

A januári nyugdíjemeléseknél már a "nyugdíjas" inflációs indexszel számolna a kormány, amennyiben az kedvezőbb a nyugdíjasok számára - derül ki a parlamentnek most benyújtott javaslatokból. A nyugdíjasok fogyasztási szokásait figyelembe vevő nyugdíjemelés ötletét először az MSZP vetette fel nyilvánosan népszavazási kérdései között. Erre reagálva kormány bejelentette, hogy a "nyugdíjas" árindex számítások már korábban megkezdődtek a KSH-ban. Az új nyugdíjemelési szisztéma bevezetéséhez szükséges törvénymódosítást a múlt héten nyújtotta be a kabinet. Eszerint már a januári nyugdíjemelésnél a nyugdíjas fogyasztói árindexet veszik figyelembe, ha az magasabb emelést eredményez mintha az általános fogyasztói árindexszel számolnának.

A kormány a nyugdíjpénztári törvény módosítását is kezdeményezte, eltörölve a kötelező pénztártagság intézményét. A nyugdíjreform idején életbe lépett szabályok szerint a pályakezdő fiataloknak kötelező egy általuk választott nyugdíjpénztárba belépniük, és járulékaik egy részét a pénztári számlára befizetni. A nyugdíjreform filozófiája szerint az így befizetett járulékforintok képeznék a későbbi nyugdíjak forrását, így csökkentve a nyugdíjalap későbbi kiadásait. A nyugdíjpénztárakba fizetett járulékok viszont kiesnek a társadalombiztosítási alapból, amiért a költségvetésnek kell jótállnia minden évben.

Az Orbán-kormány felfogása szerint viszont a járulékbefizetések egy részének kivonása veszélyezteti a nyugdíjalap működését - állította a kormányfő egy húsvéti interjúban.

A kormányfő ekkor felvetette a nyugdíjreform felülvizsgálatát. "Azt szeretnénk, ha minden egyes embernek névre szóló számlája lenne a nyugdíjfolyósítónál, így mindenki tudja majd, hogy élete során melyik évben hány forintot fizetett be nyugdíjjárulék formájában, és ezért mennyi nyugdíj jár" - nyilatkozta a miniszterelnök tavasszal a Europressnek. Hozzátette: megreformáljuk és erősítjük az állami nyugdíjrendszert, s visszavárunk, sőt visszahívunk tíz- és százezreket a magánnyugdíj- rendszerből." Orbán Viktor akkor azt ígérte, hogy a nyári parlamenti szünet előtt nyilvánosságra hozzák a kormány terveit. Az elképzelések között a kormányfő megemlítette a nyugdíjkorhatár megszüntetését, a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetését.

Azóta a pénzügyi tárca egyértelművé tette, hogy reformértékű lépésekre a választások előtt már nem kerül sor. Még ugyanakkor a kormány ígéretet tett a pályakezdők kötelező nyugdíjpénztári tagságának eltörlésére, az ehhez szükséges törvénymódosítást most terjesztette a kabinet a parlament elé a tavaly tb-zárszámadási törvénybe csomagolva.

A javaslat szerint januártól megszűnne a belépési kényszer, ráadásul az 1999 augusztusa után kötelezően nyugdíjkasszába lépett fiatal pályakezdők 2002 végéig dönthetnek arról, hogy viszszalépnek-e a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. (A pénztártagok jelenleg is fizetnek a tb-nyugdíjalapba járulékot, így a majdani nyugdíjuk kétharmadát a társadalombiztosítástól, egyharmadát pedig a pénztárból kapják.) A 2002 decembere minden jelenlegi pénztártag számára határidőt jelent, ugyanis addig bármelyik pénztártag anyagi veszteség nélkül visszaléphet a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerből a társadalombiztosításba.

Papp Zsolt

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Megszűnik a nyugdíjak adóztatása
(2001. augusztus 16.)

Nem lesz olcsóbb, csak átláthatóbb a megreformált nyugdíjrendszer
(2001. július 8.)