Hanyatló gazdaságot örököl az új lengyel kormány

Elsősorban a lengyel gazdaság gyenge teljesítmény okozta a négy éve kormányzó koalíció súlyos vereségét. A vasárnapi választásokon nyertes baloldalnak súlyos válságjelenségekkel kell szembenéznie: évek óta csökken a GDP, nő a munkanélküliség és a pénzügyi egyensúly is felborulni látszik. Egyelőre kétséges, hogy az alakuló lengyel kormány hogyan kezeli majd a gazdasági gondokat.

Elsősorban a lengyel gazdaság gyenge teljesítmény okozta a négy éve kormányzó koalíció súlyos vereségét - írja elemzésében a BBC. A jobboldali pártok egymással és a hatalomért való harccal voltak elfoglalva, míg a '90-es évek közepén még szárnyaló lengyel gazdaság súlyos válságjeleket mutatott. A politikai tehetetlenség jó példája a BBC szerint, hogy augusztusban távozott a kormányból Jaroszlav Bauc pénzügyminiszter, miután kemény megszorító intézkedésekre tett javaslatot, és a kabinet számos nagy lengyel vállalatot - köztük a PKN Orlen nemzeti olajtársaságot - nem merte magánosítani.

A számok jól mutatják, hogy a lengyel gazdaság nem túl egészséges: 1997-ben még 7 százalékkal bővült az ország GDP-je, az azt követő pár évben 4-5 százalékos növekedést regisztráltak, míg idén mindössze 1,5-2 százalékos bővülésre van esély. Tavaly 13 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett az országba, idén ennek mintegy felére számítanak. A lassulás a munkanélküliség növekedésével járt együtt: a tavaly augusztusi 13,9 százalékos munkanélküliségi ráta idén augusztusra 16 százalékosra emelkedett. A romló adatok részben az elmaradt reformokkal, részben pedig külső okokkal magyarázhatók: az európai gazdasági növekedés ütemének lassulása, csakúgy, mint a nyári súlyos árvizek csökkentették a növekedés ütemét.

Kedvezőtlen gazdasági alapok

Bár Lengyelország egyes részein jelentős az ipar kapacitása, az ország továbbra is inkább agrárországnak tekinthető: a népesség 25 százaléka dolgozik az agráriumban, ahonnan a GDP mindössze 5 százaléka származik. Az ipar is elmaradott: a szocialista iparosítás óta a nehézipar alig fejlődött, és Nyugat-Európában nem versenyképes.

Elemzők szerint a legnagyobb problémát mégis a túlburjánzó lengyel bürokrácia jelenti, ami a legkevésbé hatékony a kelet-közép-európai térségben.

Az átlagbérek ugyanakkor a legmagasabbak a térségben: a lengyelek átlagosan 2200 zlotyit, azaz mintegy 140 ezer forintot keresnek havonta.

Bizonytalan kilátások

Egyelőre nem tudni, hogy a vasárnapi választások után alakuló új, baloldali kormány hogyan néz szembe a gazdasági nehézségekkel. Elemzők kedvezőtlen hírként értékelték, hogy a választási kampány során a baloldal azt ígérte: felülvizsgálja az elmúlt évek privatizációs ügyleteinek jó részét.

Kedvező előjelként értékelhető azonban az, hogy az új kabinetnek szilárd többsége lesz a törvényhozásban, ami megkönnyítheti a fájdalmas gazdasági reformok elfogadását. Szintén pozitív jel, hogy a leendő pénzügyminiszter, Marek Belka már jelentős szigorító intézkedéseket ígért, és Leszek Balcerowicz jegybankelnök - aki a '90-es évek elején pénzügyminiszterként az akkori sikeres gazdasági reformok atyja volt - megőrzi tisztségét.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

A baloldali koalíció nyerte a lengyelországi választásokat
(2001. szeptember 23.)