Recessziós hatás az olajtőzsdéken

Folytatódott a kőolaj nemzetközi jegyzésárainak lemorzsolódása, a fekete arany árfolyama három hete nem tapasztalt mélységbe süllyedt. Az első ránézésre némileg meglepő folyamat azonban nagyon is érthető: a piacok recesszióval számolnak, ami a háborútól való félelmükön is túltesz.

Három hete nem tapasztalt mélységbe süllyedt a kőolaj ára a New York-i árutőzsdén: az októberi szállítású fekete aranyért a pénteki kereskedésben hordónként (159 liter) 26,7 dollárt adtak. Az esés ráadásul nem pusztán elszigetelt napi jelenség, a múlt heti terrortámadás óta az első napok hisztériáját leszámítva ugyanis a földgáz s az olaj ára világszerte tendenciózusan csökkent. Ez ugyan első ránézésre némileg meglepheti a piaci folyamatokat kevéssé ismerő szemlélődőt - a küszöbönálló amerikai válaszcsapás s az arab államok reakciójának kiszámíthatatlansága miatt az árak emelkedését várnánk -, ám a gazdasági mechanizmusok mélyebb vizsgálata rögtön választ ad a jelenségre.

Hiába számolnak ugyanis a piacok háborúval s az olajszállítások átmeneti akadozásával, a világgazdasági recesszió hatásait mégis jóval meghatározóbbnak vélik. A repülőbenzin iránti kereslet például már jelentős visszaesést szenvedett el, s ki tudja, mi történik, ha az amerikai, illetve nyugat-európai vállalati és lakossági szféra testületileg visszafogja (többek között a benzin) fogyasztását. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa gazdaságának recesszióba való fordulása emellett magával ránthatja Ázsia fejlettebb országait, vagyis olyan gigászi olajfogyasztókat, mint Japán vagy Tajvan. Ez viszont érthető módon újabb lökést adna az olaj iránti nemzetközi kereslet eséséhez.

Az árak eróziójához ugyanakkor a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) csendes asszisztenciája is hozzájárul. Habár az olajkartell szeptember elsejétől 23,2 millió hordóra csökkentette a napi kitermelési kvótát - az addigi 24,2 millió barrel után -, a terrortámadás után több illetékes (s maga Ali Rodrigez főtitkár) is kifejezte az árak, illetve az ellátás stabilitása iránti elkötelezettségét. Hasonló értelemben nyilatkoztak a legfontosabb tagállamok is, így Ali al-Naimi szaúdi, Obaid bin Saif Al Nasiri, az Egyesült Arab Emirátusok s Abdullah bin Hamad Al Attiyah, Katar olajügyi minisztere is. Szakértők szerint a külpolitikai megfontolásoktól sem mentes olajpolitika persze távolról sem fenyeget az OPEC tagállamainak "elszegényedésével", a 25 dollár körülire belőtt - s alapvetően mindenkinek jó - "célár" bőven tartogat még profitot.

Molnár Sándor

(Magyar Hírlap)