Törvényjavaslatban cáfolja az ÁSZ megállapításait a kormány

Lesz min vitatkozniuk kedden az országgyűlési képviselőknek a tavalyi évről szóló zárszámadási törvényjavaslat általános vitáján. Az ellenzéki képviselők vélhetően nem hagyják szó nélkül, hogy a kormány az eredetileg tervezettnél potom 285 milliárd forinttal többet kíván elkölteni az idén az általa meghatározott célokra. A Pénzügyminisztérium most először a törvényjavaslat kiegészítésében kommentálja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapításait. A javaslatban leszögezik, hogy nem célszerű összekapcsolni a tavalyi többletbevételt érintő kormányzati intézkedéseket az államháztartási törvény vonatkozó rendelkezéseivel, de az nem derül ki, hogy miért vélik így.

Az idei évhez hasonlóan tavaly is téves makrogazdasági mutatókra alapozta az Országgyűlés a költségvetést, s így az eredetileg tervezettnél 261,5 milliárd forinttal több bevétellel gazdagodott a központi költségvetés. Ebből 94,5 milliárdot december végén letéti számlán különített el a kormány, amit a Pénzügyminisztérium már az előzetes mérlegben is ténylegesen elköltött kiadásként könyvelt el. Ezzel szemben az említett összeget csak az idén használják fel a tavalyi nyugdíjak és bérek kompenzációjára, valamint a Reorg Rt. és az MVM Rt. feltőkésítésére.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint ezzel a megoldással több ponton megsértette a kormány az államháztartási törvényt (áht.) A számvevőszék megállapításai szerint már az törvénytelen volt, hogy a miniszterek saját hatáskörükben rendelkeztek a költségvetési többlet sorsáról. A következő hibát ott követte el a pénzügyi tárca, hogy a letéti számlára utalt felpántlikázott összeget kiadásként könyvelte el, jelentősen, 2,1 százalékról 2,8 százalékra megnövelve a tárgyévi költségvetés GDP-arányos hiányát, amit az államháztartási törvény nem tesz lehetővé. A kormány egyszerű határozattal múlt év december 21-én összesen 75 milliárd forintot helyezett a központi letéti számlára a tavalyi többletbevételekből, s további 19,5 milliárdot a Gazdasági Minisztérium letéti számlájára utalt át az állami támogatású bérlakásprogram előirányzatából. Az államháztartási törvény ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a letétbe helyezést nem lehet a költségvetési hiányt vagy többletet módosító kiadásként elszámolni.

A kormány csak akkor járt volna el szabályszerűen, ha a tavalyi költségvetési bevételek között jelenítette volna meg az év végén keletkezett 94,5 milliárdnyi többletet, csökkentve így a költségvetés hiányát - válaszolta korábban lapunk kérdésére Bihari Zsigmond, az ÁSZ igazgatója.

Az ellenzék egyenesen mérleghamisítással vádolja a kormányt, s a múlt évi költségvetés egyenlegének módosítására szólítja fel az Országgyűlést.

A Pénzügyminisztérium ez idáig egyedülálló módon a törvényjavaslat kiegészítésében kommentálja a számvevőszék megállapításait.

A tárca az előterjesztésben érdemben nem tudja cáfolni az ÁSZ megállapításait, csupán annyit közöl, hogy nem célszerű összekapcsolni a tavalyi többletbevételt érintő kormányzati intézkedéseket az áht. vonatkozó rendelkezéseivel, de arról már nem szól, hogy miért nem. Így akár úgy is értelmezhető az előterjesztés, hogy nem számít, ha az áht. szerint nem lehet a letéti számla forgalmát sem költségvetési bevételként, sem kiadásként elszámolni, a kormány attól még elszámolhatja. Nem baj, hogy a miniszterek nem rendelkezhetnének saját hatáskörben a többletbevételekről, attól még megteszik. Pusztán szociális érveket tud felvonultatni a kormány, miszerint az intézkedések a társadalom széles körét érintették.

Mindemellett a kormány a parlament jóváhagyását is kéri mindehhez, így a pénzügyi tárca szerint az eljárás teljesen törvényes. Egyedül a kisgazdák tehetnek keresztbe a kormánynak, ha - mint felmerült - nem lesz meg a parlamenti többség a zárszámadás elfogadásához.

Dutka Noémi

(Népszava)