Olcsóbb és gyorsabb a peren kívüli megegyezés

2001.10.01. 9:03

A polgári - elsősorban szerződéses - jogviták gyorsabb és olcsóbb rendezését szolgálja az a nemrégiben a parlament elé terjesztett törvényjavaslat, amely a közvetítői eljárás bevezetésével peren kívüli megegyezésre ösztönzi a feleket. A tervezet szerint a jogszabály 2003. január 1-jén lép hatályba.

A permegelőző közvetítés már ismert gyakorlat hazánkban is, nem egy ügyvédi iroda specializálódott mediációs (közvetítő) eljárásokra, elsősorban gazdálkodó szervezetek közötti szerződéses jogvitákban. A munkajogi, a fogyasztóvédelmi és az egészségügyi jogviták rendezésére pedig már a jogszabályok is kötelezővé teszik a per előtti közvetítést a felek között. A törvényjavaslat azonban ennél sokkal tágabb körben tenné alkalmazhatóvá a permegelőző közvetítői eljárást.

A közvetítő köteles megkísérelni az ellenérdekű felek békítését, és a bírói út igénybevételének mellőzésével egyezséget létrehozni közöttük. A független közvetítő nem vizsgálja sem a felróhatóságot, sem a jogellenességet, nem állapít meg felelősséget, csupán közvetíti az egyezség létrejöttét. Az eljárás a felek önkéntességén alapul, minden mozzanatához megegyezés szükséges.

Ki lehet közvetítő?

Természetes és jogi személyek egyaránt lehetnek közvetítők. A javaslat szerint az Igazságügyi Minisztérium nyilvános közvetítői névjegyzéket vezet majd a közvetítőkről, s csak a nyilvántartásba felvett személyek vagy szervezetek vehetnek részt az eljárásban.

Azt a magyar állampolgárt veszik fel majd a névjegyzékbe, akinek felsőfokú végzettsége és legalább három éves igazolt szakmai gyakorlata van, elvégezte a közvetítői tanfolyamot és büntetlen előéletű.

A jogi személyek (gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok) közül pedig az kérheti majd felvételét a névjegyzékbe, amelynek a létesítő okiratában szerepel a közvetítői tevékenység és van olyan tagja vagy alkalmazottja, aki közvetítői tevékenység folytatására jogosult.

A közvetítői eljárás

Az eljárás kérelemre indul, amelyet a felek közösen nyújtanak be a közvetítő személyhez vagy szervezethez. Bonyolultabb megítélésű ügyben egyszerre több közvetítőhöz is fordulhatnak majd a felek. A kérelem alapján a közvetítőnek 8 napon belül írásban nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja-e a kijelölést. Előfordulhat ugyanis, hogy a felkért közvetítő összeférhetetlensége miatt nem járhat el az ügyben, mert valamelyik felet képviseli vagy korábban képviselte, vagy valamelyik félnek a hozzátartozója, illetve valamelyikükkel munkaviszonyban áll, vagy egyébként elfogult az ügyben.

Ha a felkért közvetítő elfogadta a kijelölést, meghívja a feleket a közvetítői megbeszélésre és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről. Az első megbeszélésen a felek személyesen kötelesek megjelenni, egyébként a továbbiakban bármely nagykorú meghatalmazott személy vagy ügyvéd képviselheti őket. Az első megbeszélésen közvetítő tájékoztatja a feleket az eljárás lényegéről és a várható költségekről, s amennyiben változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, elkészítik és aláírják a közvetítői megbízást.

Az eljárás folyamán mind a közvetítőt, mind pedig a feleket titoktartási kötelezettség terheli. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

Amennyiben abban az ügyben, amelyben a közvetítést kérik a felek, bírósági per is folyamatban van közöttük, kérniük kell a bírósági eljárás szünetelését és ezt igazolniuk kell a közvetítőnél. Enélkül ugyanis a közvetítői eljárás nem indulhat meg. Így elkerülhető, hogy a bírósági eljárás mellett párhuzamosan közvetítői eljárás is induljon, viszont megmarad a lehetősége annak, hogy ha a közvetítés eredménytelenül fejeződik be, a felek együttes kérelme alapján a szünetelésre nyitva álló hat hónapos határidőn beül bármikor folytatódjon a per.

Az eljárásban a közvetítő részletesen meghallgatja a feleket, akik kifejthetik az érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és bemutathatják a rendelkezésükre álló iratokat. A közvetítő bizonyítási eljárást nem folytathat le, azonban a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe, tanúkat hallgathat meg. Szakértőként bárki eljárhat, aki a kérdés elbírálása szempontjából kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek.

Az eljárás befejezésekor a közvetítő írásba foglalja a felek megállapodását, és átadja az okiratot a feleknek. A megállapodást a közvetítő és a felek is kötelesek aláírni. Ez az okirat nem lesz végrehajtható okirat, s amennyiben olyan megállapodást is tartalmaz, amelynek érvényességéhez ügyvédi ellenjegyzés is szükséges, akkor arról a részről külön - ügyvéd által ellenjegyzett - okiratot kell készíteni. Lényeges szabály, hogy amennyiben jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd járt el közvetítőként, a megállapodás alapján a későbbiekben ő nem készíthet okiratot, és jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.

Amennyiben az első közvetítői megbeszéléstől számított négy hónapon belül nem jön létre a megállapodás, a törvényjavaslat szerint a közvetítő megszünteti az eljárást és elszámol a felekkel.

Megállapodás ellenére bírósági eljárás

A létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben bírósági eljárás keretében érvényesítsék igényüket. Ilyenkor azonban a törvényjavaslat szerint a pert indító félnek számolnia kell azzal, hogy a per eldöntésére való tekintet nélkül ő kötelezhető a felmerült valamennyi költség megfizetésére. Ez a rendelkezés arra ösztönzi a feleket, hogy tartsák be a közvetítői eljárásban vállalt megállapodásukat. Amennyiben viszont a pert indító fél kizárólag a megállapodásban vállalt kötelezettség nemteljesítése miatt fordul a bírósághoz és nem kíván a megállapodásban foglaltaktól eltérő igényt érvényesíteni a perben, a bíróság nem kötelezheti őt a költségek viselésére.

A közvetítő díjazása

A közvetítő tevékenységéért díj jár, amelynek legmagasabb mértékét az Igazságügyi Minisztérium rendeletben fogja megállapítani. Az adott ügyben felszámítandó díj összegében a felek ezen értékhatáron belül szabadon állapodnak meg. A közvetítő a díjon felül igényt tarthat a felmerült költségei megtérítésére, valamint a díj és költségek előlegezésére is. Az eljárás költségeit közösen és egyenlő arányban viselik a felek.

Ellenőrzés

A közvetítők tevékenységét az Igazságügyi Minisztérium hivatalból vagy a felek kérelmére ellenőrzi. A vizsgálat megkezdéséről a Minisztérium írásban értesíti a közvetítőt, akinek 30 napon belül igazoló jelentést kell készítenie. Az ellenőrzés során eljáró vizsgálóbiztos személyesen meghallgatja közvetítőt és jegyzőkönyvet készít. Amennyiben nem állapítanak meg kötelezettségszegést, az igazságügy-miniszter megszünteti az eljárást. Ha azonban megállapítják, hogy a közvetítő megszegte a törvényben meghatározott kötelezettségeit, az igazságügy-miniszter figyelmezteti a törvényes rendelkezések betartására, ismételt kötelezettségszegéskor pedig törli őt a névjegyzékből .

Váci Tímea

(Üzleti Negyed)