A büntető törvénykönyv átfogó módosítása

Vágólapra másolva!
2002. április elsején léptek hatályba a büntető törvénykönyv átfogó módosítását célzó rendelkezések, amelyeket megalkotását elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges jogharmonizáció, valamint a bűnözés terén bekövetkezett változások indokoltak. A módosítás főbb céljai Bűnszervezet - kétszeres büntetés Fegyveres elkövetés, terrorista bombatámadások Vagyonelkobzás Emberkereskedelem, tiltott pornográf felvételek Végrehajtás akadályozása Korrupció elleni fellépés Számvitel rendjének megsértése Informatikai bűnözés visszaszorítása Adatbázisok, adatbázis-előállítók védelme
Vágólapra másolva!

A módosítás főbb céljai

Az 1970-es években az ismertté vált bűncselekmények száma évente átlagosan 120 000 volt, amely hozzávetőlegesen 75 000 ismert bűnelkövetőt jelentett. A bűncselekmények 65%-át a vagyon elleni, 15%-át a közlekedési, 6%-át az erőszakos bűncselekmények tették ki. A rendszerváltás időszakáig először lassúbb, majd nagyobb ütemű volt a növekedés, 1989-ben pedig az akkori tendenciákhoz képest igen magasra szökött, 220 000 bűncselekmény vált ismertté, két év múlva ez a szám a kétszeresére emelkedett. Ez a folyamat egészen 2000-ig tartott. 1995-ben az 500 000-et, 1998-ban pedig a 600 000-et is meghaladta az elkövetett és felderített bűncselekmények száma. Csökkenés első alkalommal 2000-ben következett be, ekkor évi 450 000 bűncselekmény vált ismertté.

A bűnügyi statisztika növekedése mellett a bűnözés minőségi átalakulásának lehettünk tanúi. Jelenleg is a vagyon elleni bűncselekmények képezik az összbűnözés meghatározó részét, megjelentek és egyre gyakoribbá vált azonban a lőfegyverrel, robbanószerrel elkövetett bűncselekmények, a kábítószerrel való visszaélések, az embercsempészések, önbíráskodások és a szervezett bűnözéshez kapcsolód bűncselekmények, robbantásos merényletek. Emelkedett a közrend elleni és a korrupciós bűncselekmények száma is, bár a szakemberek véleménye szerint egyelőre ezeknek csak a töredékét sikerült felderíteni.

A Btk. a megalkotása óta eltelt több mint két évtized alatt számtalan változáson ment keresztül. Bár jogalkotói és jogalkalmazói körök véleménye szerint a jelenlegi állapotában is alkalmasnak tekinthető az alapvető értékek és érdekek jogi védelmére, ennek ellenére akadnak olyan problémák, amelyeknek a megoldásához egy teljesen új Btk. elfogadására van szükség. Az Igazságügyi Minisztériumban folynak az ezzel kapcsolatos előkészületi munkálatok, a befejezés azonban hosszabb idő múlva, előreláthatólag csak 2006-ban várható. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerződésekből, illetve az európai jogharmonizációs folyamatból fakadó törvényalkotási feladatokkal nem lehet az új Btk. elfogadásáig várni, szükség volt a jelenleg hatályos törvény átfogó módosítására. A december 18-án elfogadott javaslat a korrupcióval szembeni fellépést, az Európai Unió által megkívánt jogharmonizációs feladatok teljesítését, valamint a szervezett bűnözés visszaszorítását tűzte ki fő célul.

Bűnszervezet - kétszeres büntetés

A Btk.-módosítás a korábbiaktól eltérően nem az egyes bűncselekmények minősítő körülményeként - súlyosabban minősülő eseteként - határozza meg a bűnszervezet keretében történő elkövetést, hanem általában szigorúbb büntetést ír elő a bűnszervezet keretében elkövetett bűncselekményekre. Ennek értelmében, ha az egyébként ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekményt bűnszervezet keretében követik el, a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, de a húsz évet ebben az esetben sem haladhatja meg. Tekintettel arra, hogy a bűnszervezet keretében történő elkövetés kizárólag a legalább öt év szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett bűncselekmények kapcsán jut jelentőséghez, megállapítása esetén a büntetés - a tárgyalásról való lemondást kivéve - tíz év szabadságvesztésnél nem lehet kevesebb.

A fentiek következtében szükségessé vált a bűnszervezet fogalmának átalakítása. A korábbi szabályozás a bűnszövetség fogalmából indult ki, és ebből eredően legalább egy befejezett vagy kísérleti szakban maradt bűncselekményt feltételezett. A módosítás önállóan határozza meg a bűnszervezet fogalmát: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Két személy együttműködése tehát nem eredményezhet bűnszervezetet, a hosszabb idő követelményéből eredően pedig egy vagy két bűncselekmény elkövetése esetén a bűnszervezet nem, csak a bűnszövetség állapítható meg. Bűnszövetség ugyanis a jelenlegi szabályok értelmében akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, de nem jön létre bűnszervezet. A bűnszövetség és a bűnszervezet ebből következően kizárják egymást.

A bűnszervezet keretében történő elkövetéshez kapcsolódik a kétszeres büntetési tétel, szabadságvesztés fegyházban történő végrehajtása, a feltételes szabadságra bocsátás kizárására, illetve a büntetés-végrehajtás felfüggesztésének kizártsága.

A bűnszervezet keretében való elkövetéshez képest, mint általános súlyosító körülményhez képest önálló bűncselekményként jelenik meg a bűnszervezetben való részvétel. A bűnszervezet keretében történő elkövetésért csak az büntethető, aki legalább egy, öt évnél súlyosabban büntetendő bűncselekményt (pl. zsarolás) elkövet, vagy az elkövetést megkísérli. A bűnszervezet azon tagjai ellenben, akik más bűncselekmény (pl. zsarolás) elkövetésében nem vettek részt, de tagjai a szervezetnek, bűnszervezetben való részvétel miatt lesznek büntetendők.

Fegyveres elkövetés, terrorista bombatámadások

Az egyes bűncselekmények fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezés korábban csak akkor volt alkalmazható, ha az elkövető ténylegesen lőfegyvert vagy robbanóanyagot tartott magánál. Gyakran előfordult, hogy az elkövető lőfegyvernek vagy robbanóanyagnak látszó, ahhoz megtévesztésig hasonló tárggyal fenyegette meg a sértetteket. Ilyenkor azonban valóságos fegyver hiányában nem kerülhetett sor a fegyveres elkövetés megállapítására annak ellenére, hogy a megfélemlített emberek az utánzatot valóságos lőfegyvernek vagy robbanóanyagnak vélték. Az új szabályok rögzítik, hogy fegyveresen követi el a bűncselekményt az is, aki lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyeget. Ha az elkövető az utánzatot csak magánál tartja, de nem használja fenyegetésre, nincs helye a fegyveres elkövetés megállapításának.

Véletlen egybeesés, hogy a World Trade Center elleni merényletet követő napon parlament elé került módosítás szigorította a terrorcselekményekre vonatkozó rendelkezéseket is. Nemzetközi kötelezettségvállalásnak eleget téve alakult át ugyanis a törvényi tényállás. A zsarolási célzat mellett büntetendő az is, ha valaki azért, hogy riadalmat keltsen állami létesítménybe, közhasználatú építménybe vagy nyilvános helyre robbanóanyagot, robbantószert, avagy sok ember életének veszélyeztetésére alkalmas más anyagot vagy eszközt bevisz, vagy ott elhelyez. Aki a követelése teljesítése céljából robbanóanyag, robbantószer vagy sok ember életének veszélyeztetésére alkalmas más anyag vagy eszköz pusztító hatásának kiváltásával fenyeget, a jövőben tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Súlyosabb büntetés szabható ki, ha a terrorcselekmény súlyos testi sértést, halált okoz, hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen irányul, vagy különösen súlyos hátrányt okoz.

Vagyonelkobzás

A legutóbbi Btk.-módosítás nem büntetésnek, hanem intézkedésnek tekinti a vagyonelkobzást. Ennek indokaként megemlíti, hogy a korábbi szabályozásban a többszöri módosítások során a vagyonelkobzás elveszítette a büntető jelleget, hiszen nem a legálisan szerzett vagyonától fosztja meg az elkövetőt, hanem kizárólag a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon elvonását jelentette. Már korábban megszűnt az elkövető jogszerűen szerzett vagyona elkobzásának a lehetősége. El kellett határolni egymástól az elkobzást és a vagyonelkobzást. A Btk. módosítás értelmében elkobzás alá azok a dolgok esnek, amelyek a bűncselekmény elkövetéséhez szorosan kapcsolódnak (amit az elkövetéshez eszközül használtak, birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik, illetve bűncselekmény elkövetése útján jött létre, sajtótermék, amelyben a bűncselekmény megvalósult). Az elkobzás alá kerülő dolog értéke nem jut jelentőséghez.

Vagyonelkobzást kell elrendelni ellenben:

  • a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra,
  • a bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett valamennyi vagyonra,
  • a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépő vagyonra,
  • arra a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez, ezt könnyítő feltételek biztosításához szolgáltattak vagy arra szántak
  • arra a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra, amellyel más személy vagy gazdálkodó szervezet jogellenesen (Ptk.-ba ütköző módon) gazdagodott.

A vagyonelkobzás alól nem lehet kibújni. Ha az elkövető vagy a gazdagodott személy meghalt, illetőleg a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni. Pénzösszegben kifejezve rendelik el akkor, ha a vagyon már nincs meg, vagy ha az egyéb vagyontól nem különíthető el. A vagyonelkobzás a gyermekkorú, illetve kóros elmeállapotú elkövetővel szemben is alkalmazható, illetve akkor is, ha a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető. A bűnszervezetben való részvétel során szerzett teljes vagyon elkobzás alá esik az ellenkező bizonyításáig. Az elkövetőnek kell tehát kétséget kizáróan igazolnia a vagyon jogszerű, törvényes eredetét.

Mentesül a vagyonelkobzás alól az a vagyon:

  • amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál,
  • amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek,
  • amelynek törvényes eredetét a bűnszervezetben részt vevő elkövető bizonyította.

Az elkobzással, vagyonelkobzással kapcsolatos fenti módosítások 2003. január elsején lépnek hatályba.

Emberkereskedelem, tiltott pornográf felvételek

Nemzetközi kötelezettségvállalás tette szükségessé az emberkereskedelemre vonatkozó szabályok módosítását. Emberkereskedelemnek kell tekinteni, ha mást munkavégzés, fajtalanság, közösülés vagy emberi test tiltott felhasználása céljára eladnak, megvásárolnak, ellenszolgáltatás fejében átadnak vagy átvesznek, elcserélnek. Önállóan büntetendők az emberkereskedelmet elősegítő cselekmények is, így az emberek toborozása, szállítása, elszállásolása, elrejtése, megszerzése, feltéve, ha munkavégzés, fajtalanság, közösülés vagy emberi test tiltott felhasználása céljából történik.

Új bűncselekményként került a Btk.-ba a tiltott pornográf felvétellel való visszaélés. A tilalom a kiskorú személyről készült pornográf video-, film- vagy fényképfelvételek, képfelvételek készítésére, megszerzésére, tartására, átadására, forgalomba hozatalára, az azzal való kereskedésre, illetve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételre (pl. internetre helyezésre) terjed ki.

Végrehajtás akadályozása

A Btk.-módosítás a bírósági végrehajtás akadályozása címmel új törvényi tényállást alkotott. A Vht. 2001. szeptember 1-jén hatályba lépett szabályai lehetővé tették, hogy rendbírságot szabjanak ki az adóssal vagy az eljárásban közreműködésre kötelezett személlyel, szervezettel szemben, ha a jogszabályban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, illetve ha a végrehajtás eredményességét akadályozza. Aki a rendbírság kiszabását követően a bírságra okot adó magatartását tovább folytatja, kötelezettségeinek továbbra sem tesz eleget, bűncselekmény elkövetése miatt akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Korrupció elleni fellépés

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján több változtatásra volt szükség hivatali, hivatalos személy elleni, igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények kapcsán. A vesztegetési bűncselekményekkel szemben ugyanis növekedett a társadalmi elutasítás. Ezt a folyamatot a súlyos vesztegetési cselekmények ismertté válása tovább erősített (Székely-ügy, "kazetta-ügy"). Erre tekintettel a vesztegetés különböző eseteiben emelkedett a kiszabható büntetés mértéke. Alapvető érdek fűződik a vesztegetések felderítéséhez. Ezért a módosítás az aktív elkövető (vesztegető) mellett a passzív elkövetőt (megvesztegetett) is mentesíti a felelősségre vonás alól, ha a hatóság előtt felfedi, a kapott vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja.

Új tényállás alapján vesztegetésért büntetendő az is, aki mást jogtalan előnyben részesít azért, hogy a bírósági, hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja vagy a kötelezettségeit ne teljesítse. Természetesen bűncselekményt követ el a jogtalan előnyt elfogadó személy is.

A hamis tanúzás és a hamis tanúzásra rábírás esetén a módosítás differenciált büntetést helyez kilátásba attól függően, hogy a hamis tanúzást bűncselekményt polgári ügyben vagy büntetőügyben követik el. A hatósági eljárás akadályozása címén új bűncselekményi törvényi tényállás került a Btk.-ba, amely az eljárási jogok és kötelezettségek teljesítésének megakadályozása érdekében erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítőt büntetni rendeli. Ugyancsak súlyosabban minősül a cselekmény, ha a kényszerítést büntetőügyben követik el.

Számvitel rendjének megsértése

A számviteli fegyelem megsértése bűncselekmény helyett a számvitel rendjének megsértése címmel a parlament az új számviteli törvényre támaszkodó törvényi tényállást alkotott. Ennek következtében az egyéni vállalkozó is büntethetővé válik, ha a nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségeit megszegi. A bűncselekmény elkövetésének a megállapítására mind a gazdálkodó szervezetek, mind az egyéni vállalkozók esetén kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kötelezettségszegés a vagyoni helyzet áttekintését, ellenőrzését megnehezíti.

Súlyosabban minősülő esetnek tekinthető a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba előidézése, illetve, ha a kötelezettségszegést pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési szolgáltató körében követik el.

Informatikai bűnözés visszaszorítása

Hazánk nemzetközi szerződéses kötelezettségvállalásának teljesítéseképp a számítógépes csalás helyébe, illetve mellé új törvényi tényállásokat iktatott be a fent hivatkozott törvénymódosítás. Büntetni rendeli a számítástechnikai rendszer és adatok ellen irányuló jogellenes magatartásokat, valamint a számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedések kijátszását.

Bűncselekménynek minősül a számítástechnikai rendszerbe

  • a védelmi rendszer megsértésével, kijátszásával történő jogosulatlan belépés,
  • az engedélyezett belépést követően a belépési jogosultság túllépésével, illetve annak megsértésével történő bent maradás.

Súlyosabb cselekményről van szó, ha a belépést követően, legyen az akár jogszerű, akár jogosulatlan

  • a számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, továbbított adatokat jogosulatlanul megváltoztatják, törlik, vagy egyéb módon hozzáférhetetlenné teszik, vagy
  • adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, egyéb művelettel a rendszer működését jogtalanul akadályozzák (pl. vírusok bejuttatása).

A fenti bűncselekmények megfogalmazásával a számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, továbbított adatok megbízhatóságához, hitelességéhez és titokban maradásához, valamint a számítástechnikai rendszer zavartalan működéséhez fűződő érdek védelmét kívánja a jogalkotó megvalósítani. A büntetőjogi felelősség megállapításához elég akár egyetlen adatot megváltoztatni, törölni, hozzáférhetetlenné tenni, hiszen a számítástechnikai rendszer szempontjából ez is komoly következményekkel járhat.

Továbbra is üldözendő cselekménynek minősül a számítógépes csalás, amely a számítástechnikai rendszer működésének olyan, jogtalan haszonszerzés céljából elkövetett akadályozása (adatbevitel, -továbbítás, -megváltoztatás, -törlés), amelynek eredményeként kár is keletkezik. A Btk.-módosítás miniszteri indokolása kiemeli, hogy a számítógépes csalás esetén az elkövető jogosultsággal rendelkezik valamennyi magatartás tanúsítására, azonban azokat szándékosan nem az engedélyezett cél elérése érdekében, hanem jogtalan haszonszerzés céljából másnak kárt okozva valósítja meg.

A számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedések kijátszása néven megalkotott bűncselekményt az valósítja meg, aki az előzőekben említett bűncselekmény(ek) elkövetése céljából, az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő

  • számítástechnikai programot,
  • jelszót, belépési kódot,
  • számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adatot

készít, megszerez, forgalomba hoz, azzal kereskedik vagy más módon hozzáférhetővé tesz. A módosítás büntetlenséget biztosít az elkövetőnek, ha

  • a tevékenységét, mielőtt a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak felfedi, és
  • az elkészített dolgot egyidejűleg a hatóságnak átadja, továbbá
  • lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását.

Büntetendő az az elkövető is, aki a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő számítástechnikai program, jelszó, belépési kód vagy valamely számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adat készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit másnak a rendelkezésére bocsátja. Szükséges azonban, hogy az ismereteket rendelkezésre bocsátó személy részéről fennálljon a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmények elkövetésére irányuló célzat.

Adatbázisok, adatbázis-előállítók védelme

Az adatbázisokra vonatkozó szerzői jogok, adatbázisok előállítóinak szerzői jogvédelme érdekében szükségessé vált a szerzői jogról szóló törvény módosítása. Jogvédelem akkor illeti meg az előállítót, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt. Ebben az esetben az adatbázis-előállító hozzájárulására van szükség az adatbázis tartalmának (egész vagy jelentős rész) többszörözéséhez (kimásolásához), nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételéhez. A védelem időtartama tizenöt év. A szerzői jogvédelem alatt áll a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis, ha a tartalmi elemeknek valamely rendszer vagy módszer szerinti elrendezésén túl egyéni, eredeti jellegűnek tekinthető az összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése. A Btk.-módosítás a szerzői jog megsértése kapcsán kiegészítette a védelem alatt álló művek felsorolását az adatbázis-előállítók teljesítményével.

Ugyancsak az adatbázis-előállítókat megillető jogi védelemre tekintettel módosult a szerzői vagy szomszédos jog védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszásának bűncselekménye. Büntetendővé vált az adatbázis-előállítók jogait védő műszaki intézkedések megsértése is.