A kekszforgalom nőtt a legjobban

A háztartások 11 százalékkal több napi fogyasztási cikket vásároltak az első félévben a múlt év hasonló időszakához képest, a többlet jó részét a hipermarketek és a valamely lánchoz tartozó kis boltok generálták. A legnagyobb arányú növekedést értékben a mosószer, az ásványvíz, az édes keksz és sajt érte el - állapítja meg a GfK Piackutató Intézet, "Kereskedelmi Analízisek 2001" című tanulmányában.

A háztartások 11 százalékkal több napi fogyasztási cikket vásároltak az idei év első félévében, éves összehasonlításban. Az idén - január-júniusban - mért 770 milliárdos forgalmon belül a legnagyobb arányú növekedést értékben a mosószer, az ásványvíz, az édes keksz és sajt érte el, mennyiségben a az ásványvíz, fogkrém és személyi higiéniai termék-fogyasztása emelkedett a legnagyobb mértékben.

A hipermarketek és a lánchoz tartozó kis boltok forgalma nőtt erősebben

A napi fogyasztási cikkek kereskedelmére továbbra is a hipermarketek terjeszkedése nyomja rá bélyegét. Ez a bolttípus ebben az évben egyharmaddal növelte piaci részesedését, ami most már eléri a 16 százalékot. Hipermarketnek a GfK azokat a 2500 négyzetméternél nagyobb eladóterű üzleteket nevezi, amelyek választékát több tízezer cikkelem alkotja, de legalább 30 százalékuk nem napi fogyasztási cikk, ugyanakkor tíznél több pénztárgépet működtetnek.

Szintén pozitív a lánchoz tartozó kisebb, 400 négyzetméternél kisebb eladóterű, egy-két pénztárgéppel rendelkező vegyesboltok trendje, mivel a tavalyi első hat hónap 5 százalékos részesedése után idén 7 százalék jut rájuk.

A kis boltok forgalma csökkent

Csökkenés a lánchoz nem tartozó, önálló kis boltoknál tapasztalható, részarányuk ugyanis a tavaly első félévi 30 százalék után idén 3 százalékkal csökkent; ezzel a teljesítménnyel még mindig ez a bolttípus a legnépszerűbb. Romlik a szervezetlen kereskedelem, az úgynevezett egyéb csatornák, például piaci, utcai, háznál történő árusítás pozíciója is. Kis mértékű a visszaesés a nagy diszkontok részesedésében, illetve a C+C áruházak arányában a háztartások beszerzéseiből.

A háztartások vásárlási naplói alapján, a GfK megállapításai szerint, az egy vásárlásra jutó költés a lánchoz tartozó, 400 négyzetméteresnél kisebb vegyesboltokban nőtt a legnagyobb mértékben, és idén eléri a 920 forintot. Csökken a nem lánchoz tartozó, önálló kis boltokban a vásárlásonkénti költés, amelyek első félévi átlaga 780 forint. A hipermarketek vevői egy-egy alkalommal 3330 forintot hagynak a pénztárban, ami 16 százalék körüli mértékben haladja meg a tavalyi átlagot. Közel hasonló, 15 százalékos a növekedés a diszkontokban, ahol egy bevásárlókosár átlaga 1580 forint.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

GfK Piackutató Intézet