A vártnál gyorsabban csökken az infláció

A fogyasztói árak szeptemberben havi összevetésben 0,5 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 8 százalékkal nőttek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Elemzők előzetesen 8,1 százalékos éves inflációra számítottak. Augusztusban a pénzromlás éves üteme még 8,7 százalékos volt.

A statisztikai hivatal közleménye szerint az első kilenc hónapban az árak átlagosan 9,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

A maginfláció augusztushoz viszonyítva 0,5 százalékos, az egy évvel korábbihoz képest pedig 8,7 százalékos volt.

A fogyasztói árak augusztusban 0,2 százalékkal csökkentek júliushoz képest, és 8,7 százalékkal haladták meg a 2000 augusztusi szintet, és az első nyolc hónapban átlagosan 10,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

A KSH közleménye szerint szeptemberben az egyéb cikkek, üzemanyagok drágulása 0,20 százalékkal, a háztartási energiáé 0,13 százalékkal, a ruházkodási cikkeké 0,08 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruké 0,04 százalékkal, szolgáltatásoké 0,03 százalékkal, az élelmiszereké 0,02 százalékkal növelte az inflációt. A tartós fogyasztási cikkek körében bekövetkezett árcsökkenés 0,02 százalékkal mérsékelte az árak emelkedését. A központi intézkedések - meghatározóan a vezetékes gáz árnövekedésének hatására - 0,2 százalékkal növelték a pénzromlás ütemét.

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal emelkedett. Az idényáras élelmiszerek ára 3,4 százalékkal, az étolajé és a liszté egyaránt 1,2-1,2 százalékkal csökkent. Kis mértékben csökkent a tea és a péksütemények ára, a baromfihúsé, a tejé és a kenyéré nem változott.

Szeptemberben 0,3 százalékkal mérséklődtek a tartós fogyasztási cikkek árai. A járművek átlagosan 0,7 százalékkal, a kulturális cikkek 0,3 százalékkal kerültek kevesebbe, mint augusztusban.

A szolgáltatások 0,1 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk 0,4 százalékkal drágultak. Kéthavi csökkenés után szeptemberben ismét emelkedtek, 1,4 százalékkal a ruházkodási termékek árai. Az egyéb cikkek, üzemanyagoknál 1,2 százalékos, a háztartási energiánál 1,6 százalékos, átlagot meghaladó áremelkedés következett be.

Az előző hónapokban megfigyelt árcsökkenés után az üzemanyagok ára 1,6 százalékkal emelkedett. A vezetékes gáz - a júliustól érvényes áremelés hatására - átlagosan 5,6 százalékkal került többe. Ezzel a bejelentett 12,0 százalékos áremelés teljes hatása beépült a fogyasztóiár-indexbe.

Tavaly szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek 10,8 százalékkal, az átlagot meghaladó mértékben drágultak. Ezen belül a szalonna 29, a szalámi, sonka 23, a cukor 21, a sertéshús 19, a tej 16 százalékkal drágult. A liszt és az idényáras élelmiszerek ára 2 százalékkal nőtt, a margarin 3 százalékkal, az étolaj 5 százalékkal került többe. Csökkent viszont 6 százalékkal a tojás és 2 százalékkal a csomagolt kávé ára egy év alatt.

Elismerően szóltak a megkérdezett londoni szakértők a csütörtökön nyilvánosságra került szeptemberi inflációs adatokról. Egyetértettek abban, hogy a világgazdasági tendenciák továbbra is kedvezőek a dezinflációs folyamatok szempontjából, mivel az olajárak alacsonyak és a forint továbbra is viszonylag erős. A szakértők ugyanakkor nem módosították korábbi, az éves decemberi inflációra vonatkozó előrejelzésüket: továbbra is 7-7,5 százalékos pénzromlási ütemre számítanak az év utolsó hónapjában.

Charles Robertson, az ING Barings bank térségi elemzője szerint a terrortámadás utáni viszonylagos forintgyengülés azért nem érinti a dezinflációs folyamatot, mert az árszínvonalat nem az erős forint, hanem a mérséklődő élelmiszerárak csökkentik. Az ABN AMRO bank írásos elemzése szerint a szeptemberi infláció - csakúgy, mint az immár ismét 8 százalékkal az erős oldalon lévő forint - bőséges teret hagy a Magyar Nemzeti Banknak a kamatcsökkentésre. A bank szerint a monetáris tanács már a jövő héten 25-50 bázisponttal mérsékli az alapkamatot.

(MTI)

Ajánlat:

KSH