Negatív hozam a magánnyugdíj-kasszáknál

Tavaly megháromszorozódtak a magánnyugdíj-pénztárak befektetési költségei, összesen 23 milliárd forintot adtak ki emiatt. A múlt évi teljes bevétel közel harmadát költötték a befektetési költségekre és a működési kiadásokra. Jelentősen elmaradtak a reálhozamok a reálbér-növekedés mértékétől, mivel a portfólióban magas volt a részvényarány.

Tavaly a magánnyugdíj-pénztárak reálhozama elmaradt a reálbérnövekedés mértékétől - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elemzéséből. Az első három évben a magánnyugdíj-pénztárak 175 milliárd forintos vagyont halmoztak fel. A pénztárak hozamai tavaly jelentősen szóródtak, a legjobb és a legrosszabb érték közötti különbség meghaladta a 10 százalékot. A nagy pénztárak a szektor átlagos hozama alatt teljesítettek.

A magánkasszák teljesítményét a felügyeleti jelentés a fedezeti tartalékra számított bruttó hozamráta alapján értékeli. A magánpénztári piac teljesítményét alapvetően az öt "mamut" kassza befolyásolja, közülük csak egy kassza ért el pozitív reálhozamot a tavalyi évben. Közülük három olyan pénztár volt, amely közel 1-2 százalékkal felül teljesítette a bruttó hozamrátát (a Winterthur, az ÁB-Aegon és Hungária országos nyugdíjpénztárak). A másik két óriáskassza eredménye 3 százalékkal elmaradt a bruttó hozamrátától (OTP, N-N).

Az eltérő teljesítmények a különböző befektetési politikából adódnak - vélik piaci szakértők. A biztosítói háttérrel rendelkező magánnyugdíj-pénztárak óvatosabb befektetők, portfóliójukban nagyobb arányt képvisel a kockázatmentesnek számító állampapír aránya. Ezzel szemben a banki hátterű pénztárak több pénzt fektetnek részvényekbe. Az eredményeket az is befolyásolta, hogy két pénztár tavaly a hazai részvények helyett kevésbé kockázatos külföldi értékpapírokat vásárolt, ami növelte a részvényportfóliót. Elemzők szerint így - a forint erősödése miatt - egy újabb rizikófaktorral, az árfolyamkockázattal kell számolni.

Tavaly jelentősen megnőttek a nyugdíjpénztárak működési költségei. A magánpénztárak teljesítményét a vagyonnövekedés mellett egyre nagyobb mértékben befolyásolja a befektetési tevékenység eredménye. A tavaly év végéig 175,6 milliárd forintot halmoztak fel a kasszák, ebből 85,5 milliárd a 2000-ben befolyt tagdíjakból származik. A befektetésekből 31 milliárd forint, az 1999-es évi teljesítmény kétszerese gazdagította a nyugdíjpénztári vagyont. Ám 5,3 milliárd forintot tettek ki a működési kiadások. Emellett az 1999-es évinek több mint a háromszorosát kellett költeni a befektetési költségekre, összesen 23 milliárd forintot. Ezen belül a legtöbb pénzt a tranzakciós díjak, kamatok, pénzügyi befektetések leírásaira adták ki a kasszák. Jelentős összeget, 5,8 milliárd forintot tett ki a forgatási célú értékpapírok eladásának árfolyamvesztesége.

Molnár Mari

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Az Üzleti Negyed nyugdíj-rovata