A nagyoknak hasznos a minimálbér-kompenzáció

Munkavállalónként havi 1400-1500 forintnyi kompenzációban részesülhetnének a munkaadók, ha az összesen 870 ezer, a versenyszférában és önfoglalkoztatóként a minimálbér-emelésben érintett dolgozók mindegyike után igényelnének támogatást a kormány által felajánlott 15 milliárd forintos kompenzációs keretből. Szakértők szerint a legkisebb vállalkozások többsége továbbra is kimarad az ellentételezésből.

Első ránézésre úgy tűnik, hogy a kormányon és a nagyvállalatokon kívül senki sem lehet elégedett a jövő évi minimálbér-emelésre vonatkozó megállapodással. A munkáltatóknak juttatandó ellentételezésről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy az idei évvel szemben nem zárják ki belőle az 5 fő alatti vállalkozásokat sem. A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből a minimálbér-emeléssel járó többletköltségek kompenzálására fordítható 15 milliárd forint felhasználásáról a kormány, a munkaadók és a munkavállalók delegáltjaiból álló testület dönt majd. A kompenzáció az idei egymilliárd forinthoz képest sok, de a versenyszféra megközelítően 160 milliárd forintnyi többletkiadásához viszonyítva már elenyésző.

Már most logikusnak tűnik, hogy ha mind a 870 ezer, a versenyszférában és önfoglalkoztatóként a minimálbér-emelésben érintett dolgozó bérterheit ellensúlyozná az állam, munkavállalónként havi 1400-1500 forintnyi támogatáshoz lehetne hozzájutni. Ez kevés lenne a foglalkoztatottanként csaknem 13 ezer forintos havi többletbérköltséghez viszonyítva.

A Népszava által megkérdezett gazdaságkutatók szerint várhatóan elsősorban a nagyobb cégek kérnek és kapnak majd ellentételezést. Nem javítja érdemben a leginkább rászoruló kisvállalkozások helyzetét, hogy a jövőben az 5 főnél kevesebbet foglalkoztatók is kaphatnának támogatást. A kisvállalatoknak ugyanis esetenként nem éri meg az utánjárást a minimális összegű kompenzáció.

Számukra lényegi ellentételezést az jelentene, ha a minimálbér-emelésre jutó társadalombiztosítási terheket csökkentenék - magyarázta a lapnak Palócz Éva, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozás-elemzési Intézetének ügyvezető igazgatója. A kamara azt szorgalmazza, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak után engedjék el jövőre a havi 4500 forintos egészségügyi hozzájárulást, ami összességében 3,6 milliárd forintnyi bevételkieséssel járna.

Ezt a hiányzó összeget végül is bőségesen ellensúlyozná az a többlet, amihez a költségvetés jut a bruttó 10 ezer forintos minimálbér-emelésből. Mindez lapunk korábbi számításai szerint megközelítően 60 milliárd forintnyi többlet adó- és járulékbevételt jelentene jövőre az államnak.

Ugyanakkor a központi büdzsének legfeljebb 50 milliárd forintnyi bérköltség-növekedést jelent a közszférában érintett 180-200 ezer dolgozó minimálbér-emelése.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) kényszerű kompromisszumnak tekinti az 50 ezer forintos minimálbérről szóló megállapodást. Bálint Attila, a szövetség szóvivője elmondta: elfogadhatatlan számukra, hogy a minimálbérben részesülők csupán havi 37 750 forintot kapnak kézhez. Kénytelenek voltak azonban igent mondani, mert így legalább lehetőség van arra, hogy az érintettek jövőre megkaphassák a felemelt összegű minimálbért. (Az MSZOSZ az 57 ezer forintos minimálbért tartotta volna elfogadhatónak.)

Kényszerűségből választotta a tartózkodást a minimálbér-tárgyaláson az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének képviselője, holott legszívesebben megvétózta volna a döntést. Azonban, ha ezt tette volna, szabad kezet adott volna a kormánynak. Az autonómok a minimálbér nettósítása felé hajlottak volna, amit 40 ezer forintban állapítottak volna meg azért, hogy a minimálbér ne süllyedhessen a létminimum alá. Javasolták a magas személyijövedelemadó-kulcs, továbbá a munkaadók terheinek mérséklését is, miután álláspontjuk szerint nem lehet mindent a munkáltatóra hárítani. Borsik János, a szövetség elnöke elmondta, hogy miután az 50 ezer forintos minimálbér feszültséget jelent a foglalkoztatottak körében, helyesnek tartja, ha a minimálbér-megállapítással együtt kezelik a bérajánlás kérdését is. Nevezetesen, szeretnék elérni, hogy a helyi bértárgyalásokon megállapodás születhessen a képzettebb dolgozók keresetnövekedéséről, mert a minimálbér megemelésével túl közel kerülnek egymáshoz a képzettek és képzetlenek.

Őry Csabát, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát meglepi, hogy a szakszervezetek kényszerű kompromisszumnak nevezik megállapodásukat, miután szerinte jó ügy, ha az emberek több pénzt vihetnek haza. A kormány úgy tudta elfogadtatni elképzelését, hogy világosan megmaradtak az elv mellett, miszerint az adók közkiadásra valók. Az adó- és járulékterhek mérséklése azért is elfogadhatatlan, mert abban a közkiadásokból kellene elvenni a kompenzációra. Őry Csaba szerint vannak egyéb, a költségvetésben is szereplő ösztönzők a vállalkozások sikeressé tételére.

Dutka Noémi, Horváth Ildikó

(Népszava)

Korábban:

Ellensúlyozzák a minimálbér emelésének terhét
(2001. október 10.)