Munkahelyi légkört ront az érzelmi alapú kinevezés

Manapság igen gyakran előfordul, hogy szubjektív alapon választanak ki valakit egy funkcióra. Pedig illik tudni, hogy a barátságok ugyan szövődhetnek rendszertelenül, de az alkalmasság eldöntése egészen más kérdés. Pszichológusok szerint ott, ahol a teljesítményt nem érzelmi alapon ítélik meg, jobb a munkahelyi légkör és a munkatársak nagyobb kedvvel dolgoznak.

A legtöbb ember számára fontos, hogy jó légkörben dolgozzon. Egyénenként változó, hogy ez pontosan milyen igényeket is fed. Van, aki a családias légkörű, nagy érzelmi biztonságérzetet is nyújtó közösségre vágyik, mások számára pedig elég, ha a munkatársai együttműködők, odafigyelnek egymásra, a munkához szükséges információkat megosztják a többiekkel.

Lényeges szempont, hogy a jó légkör jó teljesítménnyel jár-e együtt. Amikor ez a kettősség kialakul, a közösség tagjai elégedettek a munkájukkal. Úgy érzik, hogy munkakörük megfelel tágabb értelemben vett képességeiknek, befektetett energiájuk megtérül, és valamilyen értelmes eredménnyel jár. Tudatosul bennük, hogy hatékonyságukat pozitívan értékelik, elismerik. A célokat nemcsak hangoztatják, miközben azokkal kevésbé törődnek, hanem a munkahely alkalmazottai azok eléréséért tartós és komoly erőfeszítéseket tesznek. Az embereket igyekeznek megtartani, motiválni. Ennek hiányában a dolgozók azt érzik, mindegyikük pótolható, csak munkaeszköz a gépezetben.

Rossz légkör esetén az emberek képességeik alatt teljesítenek, legjobb szándékuk ellenére is. Csak annyit tesznek meg, amennyit kötelező. A hiányzások és betegségek száma nagy. Viszonylag magas a fluktuáció is. Az embereknek rossz a pszichés és a fizikai közérzetük. Folyamatos fáradtságról panaszkodnak, gyakori a fejfájás, a gyomorfájás. Ezek a problémák a szabadságok ideje alatt eltűnnek, majd a munkába állással ismét előjönnek. Sokan - tévesen - a munkahelyi túlterheltséget a fizikai túlterheltséggel azonosítják.

Amennyiben szubjektív alapon választanak funkcióra embert, akkor ott valami nincs rendjén. Manapság pedig ez igen gyakorinak tűnik. Egészséges közösségben az emberek "összevissza" barátkoznak, de abban nagyjából meg tudnak egyezni, hogy ki főzi a legjobb paprikás krumplit, vagy kit kellene kinevezni régióvezetőnek.

A pozitív munkahelyi légkörben a személyes konfliktusok kis számúak és viszonylag könnyen rendeződnek. Az emberek egymással való versengése inkább húzóerőként hat a munkavégzésre. A jó teljesítményt elérők pozitív példaként szerepelnek és a többiek követni szeretnék őket. Viszonylag változatos a személyes, szubjektív kapcsolatok száma, abban viszont nagy az egyetértés, hogy bizonyos feladatok elvégzésére ki alkalmas. A szubjektív és objektív szempontok különválnak: a teljesítményt nem érzelmi alapon ítélik meg.

Gyakran pozitív változást lehetne elérni a munkahelyen belül, de a rossz légkör okait valamilyen külső tényezőnek tulajdonítják. Jó légkör természetesen stabil munkahelyi háttér mellett valósulhat meg. A jövőkép hiánya rombolóan hat a közösségekre.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Karriercentrum
(Az Üzleti Negyed rovata)